Közzétették Fintha István szatmár-beregi zoológiai megfigyeléseit

Nyíregyháza, 2013. január 21., hétfő (MTI) - Fintha István biológus kutató szatmár-beregi zoológiai megfigyeléseit jelentette meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Daru füzetek elnevezésű sorozatában a Nyírség-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Tájegység.

Habarics Béla, a tájegység vezetője elmondta az MTI-nek, hogy Fintha István szándékának megfelelően tették közkinccsé több mint ezernapos terepi kutatásainak eredményeit.

A biológus, aki 1941-ben született Budapesten, és az Országos Természetvédelmi Hivatal felügyelője, majd 1973-tól 2006-ban bekövetkezett haláláig a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársa volt, első tanulmánykötetét közel húsz évvel ezelőtt jelentette meg Észak-Alföld edényes flórája címmel a térség növényvilágáról. A botanikai adatrögzítés mellett kutatómunkája során zoológiai megfigyeléseit is lejegyezte, tervezve egy faunisztikai kötet megjelentetését.

Ezt pótolta most az érintett tájegység, amely a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet megalakulásának 30. évfordulóját ünnepli - emelte ki Habarics Béla.

Hozzátette: a fennmaradt kéziratok szerkesztése során arra törekedtek, hogy Fintha István eredeti leírása minél kevésbé módosuljon, inkább az adatok rendszerezésére, tematikus csoportosítására tették a hangsúlyt a kiadvány készítői.

A több mint 22 ezer hektárnyi Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetnek - mint azt az egykori biológus kutató is megállapította - igen gazdag az állatvilága. Vizes élőhelyein nagy számban fordulnak elő védett halfajok, így például dunai galóca, tiszai ingola vagy Petényi-márna. A Tiszában és mellékfolyóiban még tömegesen él a tiszavirág kérészfaj, amely június végén látványosan rajzik.

A hullámterek, holtágak és tavak a bukó- és úszórécék vonulási helye, a Tisza magas partjain pedig partifecskék, gyurgyalagok és jégmadarak költenek, s az Európában rohamosan fogyatkozó vidrák is megtalálhatók a vizek mentén. A lápokon lápi póc és elevenszülő gyík is gyakran előfordul.

Az erdőkben, ligetekben él a ritkaságszámba menő bánáti csiga, a kárpáti kék meztelen csiga, az erdélyi futrinka, sőt egy veszélyes hüllő, a keresztes vipera. Az odúlakó madarak mellett tavi denevér, feketególya, darázsölyv, holló, vadmacska, füles kuvik, búbos banka, szalakóta, nagy őrgébics, vörös vércse, míg a nagyvadak közül gímszarvas és a betelepített dámszarvas is lakja a fás területeket.

A gyepeken, kaszáló- és lápréteken az európai jelentőségű hangyaboglárka-lepke, nagy tűzlepke és díszes tarka lepke is jellemző. Fészkel ott a nagy sziki bagoly, a réti fülesbagoly, a hamvas rétihéja, valamint a haris.

A tájvédelmi körzet öreg épületeiben, magtáraiban és templomaiban még szinte minden szatmár-beregi településen fészkel kuvik vagy gyöngybagoly, s jelentős a denevérállomány is.

- MTI -