Magyarország nem tudja teljesíteni a megújuló energiára vonatkozó uniós normát

Magyarország nem tudja teljesíteni az Unió által előírt szintet, a 2020-ra elvárt 20 helyett energiaszükségletének csak legfeljebb 15-16 százalékát tudja majd megújuló energiaforrásból fedezni – mondta Gyurcsány Ferenc csütörtökön Brüsszelben, a kezdődő EU-csúcs előtt. A miniszterelnök szerint el kell kerülni, hogy Brüsszel nyomást gyakoroljon Magyarországra egy jogilag nem kötelező, csupán jelzésértékű ügyben.

A miniszterelnök elmondta, hogy két kormányülésen alakították ki a magyar álláspontot, olyan szakértői jelentésekre alapozva, amely szerint maximális törekvésekkel és beruházásokkal is csak azt lehetne elérni, hogy az Unió által elvárt 20 helyett 2020-ra az energiaszükséglet 15-16 százaléka származzon megújuló energiaforrásból.

Mint ismert, az Európai Bizottság (EB) a klímamelegedést előidéző, úgynevezett üvegházgázok kibocsátásának csökkentése érdekében azt javasolja, hogy a tagállamok kötelezzék magukat, hogy 2020-ra energiaigényük legalább 20 százalékát megújuló energiahordozókból állítják elő. Gyurcsány szerint ez nem felel meg a magyar érdekeknek – hiányzik a szükséges fejlesztési pénz; még az sem világos, hogy mennyit is kellene befektetni, mennyibe kerülne az ily módon előállított energia és egyáltalán, kifizetnék-e a fogyasztók a magasabb árat. A miniszterelnök úgy látja, hogy a tagállamok több mint fele csupán jelzésszerű, de jogilag nem kötelező vállalásra hajlandó.

“El kell kerülni azt is, hogy Brüsszel nyomást gyakorolhasson Magyarországra, ha nem tudja magát tartani a vállaltakhoz” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint, amíg nem értek meg a feltételek egy közös uniós energiapolitikára, addig mindenki a maga útját követi, így Budapestnek is gondoskodnia kell energiaellátásáról. Ma a magyar földgáz és kőolajszükséglet több mint nyolcvan százaléka Oroszországból származik és az egyoldalú függés csökkentésének nemzeti eszközeit kell keresni.

A csütörtök este kezdődő csúcs témája lesz az EU 50. születésnapja alkalmából március 25-én Berlinben összeülő csúcs is, amelyen egy ünnepélyes nyilatkozatot fogadnak el. Gyurcsány elmondta, hogy a soros német EU elnökség szövegtervezetét jó tárgyalási alapnak tekinti, de küzd azért – egyetlenként a tagállamok közül – hogy a berlini deklarációban utalás legyen a kisebbségek jogvédelmére is.








hirdet�s