Magyar tudósok a környezetért

Magyar tudósok a környezetért
Pénteken a Nyíregyházi Főiskola adott otthont a környezettudományi és természetvédelmi konferenciának, melyet a Magyar Professzorok Világtanácsa, az MTA megyei tudományos egyesülete szervezett.   Persányi Miklós a KM-szerkesztoségben 2005.10.28

A konferencián a tudósokon, kutatókon kívül előadást tartott Persányi Miklós magyar és Miklós László szlovák környezetvédelmi miniszter is.

– Szlovákiában a legnagyobb gond a szennyvízkezeléssel van – mondta a Kelet-Magyarországnak Miklós László.

Egyrészt azért, mert szétszórtan vannak a települések, és nagyon nehéz megszervezni a szennyvízhálózat kiépítését a megadott pénzügyi kereteken belül. A másik nagy fizikai problémakör a környezeti terhelések, magyarán: a falu végén lerakott szemétdombok. Senki nem tudja, mi van bennük, hiszen el vannak hagyatva. Ez, ahogy mondani szokták, időzített környezeti, vegyi bomba.

A Natura 2000-es uniós környezet- és természetvédelmi hálózatnak a bevezetése sok problémával jár – tette hozzá Miklós László –, mert rengeteg magántulajdont érint. Szlovákiában főleg erdőket. Ez adminisztratív probléma is, hiszen kártérítést kellene a tulajdonosoknak kapni, meg kell állapítani a tényleges tulajdont, a kártérítés mértékét. A többi általános probléma, mint például a levegőszennyezés, nálunk is megvan, bár nem annyira döntő részben nyilvánul meg.

Persányi Miklós a környezetvédelemben a legkomolyabb gondnak a „hulladékgyártást” tartja, jó lenne, ha egy főre jutó szemét elérné a csehországit, hiszen ott 370 kilogramm évente, míg nálunk 460.

A Vásárhelyi-tervvel kapcsolatban elmondta: 2005–06-ban több mint 20 milliárd forintot költenek árvízvédelmi fejlesztésekre, ebből a Felső-Tisza mentén az idén 2,7 milliárdot.

– Györke László –








hirdet�s