Magyal, vagy fagyal?

Magyal
Magyal - © Forrás: Kertlap
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Neve alapján téli növénynek gondolják a fagyalt.

Többen is keverik a fagyalt és a magyalt, előbbit neve alapján téli növénynek gondolják. Lássuk, mit is kell tudni erről a két, termésével a téli kertnek valóban díszét jelentő cserjefajtáról.

A magyal alapfaj általában 3-15 m-ig nő meg. A levelek széle fodros, szúrós hegyűek, 10 cm hosszúak, 5 cm szélesek. Illatos virágai fehérek vagy rózsaszín árnyalatúak, tavasz végén, május-júniusban nyílnak. Termése borsó nagyságú, élénkpiros. Viszonylag szárazságtűrő, de az öntözést meghálálja. A táp­anyagban gazdagabb talajokat szereti, meszes talajokon is jól fejlődik.

Fagyérzékeny

Fiatalon kissé fagyérzékeny, a napos és félárnyékos helyeket szereti. A piros termésekkel megrakott növények különösen havas teleken, rendkívül impozáns díszei kertjeinknek. Magról könnyen szaporítható, de a fiatal magoncok fagyérzékenyek. A változatokat nyár végén félfás dugványozással szaporíthatjuk.

A fagyal 3-5 méter magas, sűrű, mereven felálló ágú, lombhullató cserje. Levelei fényes sötétzöldek, sokáig – az első fagyokig – a növényen maradnak. Sárgásfehér, illatos virágai 10 cm-es bugákban június-júliusban nyílnak. Kékesfekete terméseit ősszel hozza. Általában középkötött, kötött kerti talajokban érzi jól magát, napos vagy fél­árnyékos helyen. Sövények kialakítására kitűnően alkalmas, a metszést jól viseli.

– ÉM –