Magasabb bért köszönhetünk a bevándorlóknak

Magasabb bért köszönhetünk a bevándorlóknak
Magasabb bért köszönhetünk a bevándorlóknak - © Fotó: abcug.hu
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A munkanélküliség ugyan csökkent, és az átlagbérek is nőttek, de a közfoglalkoztatás továbbra is erősen szegregált, és nem vezet vissza a nyílt munkaerőpiacra. Háromból egy közfoglalkoztatott Borsod, illetve Szabolcs megye valamelyikében él. Ha sokat akarunk keresni, pénzügyesnek vagy kőolaj-feldolgozónak kell menni, a menekültek pedig nem veszik el a munkánkat, sőt, még a fizetésünk is nőhet. Prókai Eszter cikke az Abcúgon.

Minden évben készül egy nagy összefoglaló a magyar munkaerőpiacról és a foglalkozáspolitikáról. A Munkaerőpiaci Tükör 2015-ös kötetét nemrég mutatták be, és egy egész fejezetben viszgálják a nemzetközi migráció témáját, főleg azt, hogy milyen hatással vannak a bevándorlók egy-egy ország munkaerőpiacára. De szó van benne arról is, hogyan alakult a munkanélküliség, kik és miért mennek külföldre dolgozni, és milyen munkával lehetett a legtöbb pénzt hazavinni. A tanulmány főbb megállapításai a következők:

  • 2015-ben tovább nőtt a foglalkoztatottság: több mint 4 millió 210 ezren dolgoztak, ez közel 110 ezer fővel volt magasabb az előző évinél, és egyben a munkaerő-felmérés 1992. évi indulása óta mért legmagasabb szám. A kedvező eredmények mögött azonban jelentős kormányzati beavatkozás áll, többek között a közfoglalkoztatottak számának felülrő irányított megemelése. Tavaly éves átlagban már közel 200 ezren dolgoztak ebben a formában
  • a férfiak közül csaknem 20 ezerrel, a nők közül pedig 16 ezerrel voltak 2015-ben éves átlagban kevesebben munkanélküliek, mint egy évvel korábban. A munkanélküliség átlagos időtartama tavaly 18 és fél hónap volt, a tartósan munkanélküliek álláskeresési ideje hosszabb lett, mint 2014-ben
  • a minimálbér 3,4 százalékkal nőtt tavaly, ami némileg alacsonyabb volt, mint a versenyszektor egészére jellemző 3,9 százalék
  • a nemzetgazdasági ágak közül hagyományosan a pénzügyi, biztosítási tevékenységgel lehetett a legjobban keresni, itt havi 494 ezer forint volt a bruttó átlagfizetés. Ezt az információ és kommunikáció, illetve a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás légkondicionálás követte. A feldolgozóiparon belül 644 ezer forinttal a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás vezetett, ezt követte a gyógyszergyártás

A szerzők a közfoglalkoztatásra is kitérnek. “Bár a közfoglalkoztatás társadalmi elfogadottsága sokat javult, mégsem sikerült megteremteni a nyílt munkaerőpiacra történő átmenetet segítő formákat” – írják. De ide tartozik az is, hogy már tavaly megjelentek a munkaerőpiacon azok a fiatalok, akik úgy hagyták ott az iskolát 16 évesen, hogy legfeljebb alapfokú képzettségük volt. Az ő számukra csak a közfoglalkoztatás nem túl vonzó lehetősége maradt. A jelentés szerint a közfoglalkoztatás nem nyitja meg az utat az elsődleges munkaerőpiac felé, és az sem túl szerencsés, hogy tavaly a munkanélküliség kezelésére jutó pénz több mint felét a közfoglalkoztatásra költötték, míg a visszatérés szempontjából hatékonyabb programokra ehhez képest szinte alig jutott. A szerzők szerint a közfoglalkoztatás minden tekintetben, így földrajzilag is erősen szegregált, 2015 decemberében háromból egy közfoglalkoztatott Borsod, illetve Szabolcs megye valamelyikében élt.

A tavaly Európa felé meginduló menekülthullám is az egyik oka volt, hogy a Munkaerőpiaci Tükör legnagyobb fejezetében a nemzetközi migrációt vizsgálták a kutatók. Magyarországon az elvándorlás – a többi országtól eltérően – késve indult el. A rendszerváltás kezdeti éveiben nettó fogadó ország voltunk: az 1989 előtt kivándorolt magyarok visszatérése, a környező országok magyar kisebbségei és az egykori jugoszláv nemzetiségek bevándorlása a ’90-es években jóval nagyobb volt, mint amennyien közben elhagyták az országot. A pénzügyi válság időszakában viszont megfordult az arány, olyannyira, hogy 2014 elején már közel 330 ezer magyar állampolgár élt az európai célországokban, 55 százalékuk férfi

  • a külföldi munkára készülő magyarok három legfontosabb célországa Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság, ez a három ország együttesen a külföldi munkahellyel rendelkezők több mint 82 százalékát adja. Míg Németországban, az Egyesült Királyságban, Írországban és a skandináv országokban a férfiak vannak többségben, addig például az Olaszországba kivándorolt magyarok jelentős többsége nő
  • a legfeljebb nyolc általánost végzettekhez képest a szakmunkás végzettségűek és az érettségizettek bő két és félszeres, a diplomások pedig mintegy ötszörös valószínűséggel döntenek a kivándorlás mellett. Az utóbbi bő évtized magyar kivándorlói az itthon élő népességnél iskolázottabbak, fiatalabbak, többségében hajadonok, illetve nőtlenek
  • a kutatók az orvosok elvándorlását is vizsgálták, és arra jutottak, hogy 2003 januárja és 2010 márciusa között az orvosok 7 százaléka költözött külföldre. Az ezt követő években a folyamat felgyorsult, és 2012-ben már mintegy 3250 orvos élt külföldön. Aki a pályakezdés után hét évvel még nem ment külföldre, az nagy valószínűséggel már nem is fog – írják a könyvben, és elsősorban a patológusok, az aneszteziológusok, illetve a szakvizsga nélküliek döntenek úgy, hogy nem Magyarországon folytatják
  • szép számmal vannak olyanok is, akik egy idő után visszatérnek Magyarországra. A külföldön dolgozó magyarok jelentős része tudatosan tervezi a visszatérést. A legfrissebb adatok szerint több férfi visszatérő van, mint nő. A visszatérő magyar férfiak nem tudtak magasabb béreket elérni itthon maradott társaiknál, nem úgy a visszatérő nők, akik jellemzően pénzügyi területen helyezkednek el, és bérük akár negyven százalékkal magasabb is lehet, mint az otthon maradottaké. A visszatérés legfőbb motivációja a magyar megkérdezettek körében egyértelműen a családok és a barátok hiánya volt

Fontos kérdés a migráció témájában, hogy vajon a Magyarországra érkező bevándorlók milyen hatással lehetnek a hazai munkaerőpiacra. Itthon még kevésbé, de külföldön már számos kutatás készült a témában. Ezek alapján a magyar szakemberek a következő megállapításokra jutottak:

  • sem a hazai munkavállalók belső elvándorlása, sem a munkahelyvesztés nem nőtt meg jelentősen a bevándorlás hatására, sőt, a hazai munkavállalók havi keresete enyhén nőtt is. Ennek egyik oka, hogy ha egy szakmában sok külföldi munkavállaló jelenik meg, akkor a hazai munkavállalók sokkal nagyobb eséllyel lépnek két éven belül magasabb beosztásba. Bár a fizikai és egyszerű szellemi foglalkozásokban is nőtt az előrelépés valószínűsége, a hatás jóval látványosabb a felsőfokú végzettséget igényelő, de nem vezető beosztású szakmáknál
  • egy másik, Dániában készült vizsgálat szerint különösen a fiatalabb és a munkahelyváltásra hajlandó dolgozók pályájára hatott kedvezően a menekültek beáramlása. Öt évvel a menekültek beáramlása után a fiatal dolgozók bére négy százalékkal magasabb volt azokban a kistérségekben, ahol egy százalékkal nőtt a menekültek aránya. A bevándorlás csak az olyan iparágakban és foglalkozásokban volt rövid távon számottevő negatív hatással, amelyeket az egyszerű fizikai munka jellemez (például építőipar, mezőgazdaság). A bevándorlás középtávon már semleges vagy inkább pozitív hatást gyakorol a hazai munkavállalók munkapiaci helyzetére. A bevándorlás hatékonyabb munkavégzéshez vezet, a hazai munkavállalók magasabb beosztásokba lépnek át, és így kereseteik növekednek – írják a Munkaerőpiaci Tükörben.

Prókai Eszter | abcug.hu


A közmunkások közül toboroznak katonákat

Kötelező elmenni a toborzásra a közmunkásoknak. Aki alkalmas és állásajánlatot kap a honvédségtől, az vagy beöltözik egyenruhába, vagy hónapokra kiesik a közfoglalkoztatásból.

Nő a nyomor az Európai Unióban

Míg 2008-ban 116,2 millió ember élt nyomorban az EU területén, addig 2014-re már 120,9 millió.

Minek ide vendégmunkás, ha úgyis sok a munkanélküli?

Hiába a sok álláskereső, alig találnak jól képzett szakmunkásokat a magyarországi gyárakban. Annyira, hogy egy szügyi üzembe mexikói és orosz munkásokat hívtak, hogy tanítsák be a magyar varrónőket. A szakiskolások sokszor csak elméletben tanulnak meg gépeket kezelni, és bár a duális képzés jó irány lehet, ennél több kell. Közmunka helyett át- és továbbképzésekre lenne szükség, a gyáriparosok pedig több tízezer vendégmunkás behozatalát sürgetik.

Vendégmunkásokra van szükség a munkaerőhiány kiküszöbölésére Magyarországon

Harmadik országból érkező szakképzett munkaerőre van szüksége a munkaerőhiányban szenvedő magyar gazdaságnak a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint. A szakképzetlen magyar álláskeresőkkel ugyanis nem lehet feltölteni a versenyszférában lévő üres munkahelyeket.








hirdetés