Maffiaszerű bűnözés, szocpolos csalás a mélyszegénységben

A szocpolos csalásorozatból származó bevételeket uzsorakamattal fialtatják, emiatt a szerencsi térség sok-sok, szegénységben élő családja uzsorásoknak eladósodva-kiszolgáltatva kerül egyre reménytelenebb helyzetbe.

“A családtámogatási rendszer felgyorsította és egyre gerjeszti az alacsonyan szocializálódott tömegek népességnövekedését, amely megélhetési formává fejlesztette a gyermekszülést, maffiaszerű bűnözéssé a szociálpolitikai csalást és a tiltott banki tevékenységet…” Az idézet a szerencsi kistérség 18 polgármesterének a közelmúltban kelt közös leveléből való, amelyet átadtak az országgyűlés elnökének.
A “maffiaszerű bűnözés” kitétel nyomán kezdett újságírói felderítésbe Sághy Erna, a HVG munkatársa, aki az általa tapasztaltakat Árnyékvilág – Szocpolos csalássorozat Szerencs környékén címmel írta meg a Heti Világgazdaság június 28-i számába.

Eladósodva-kiszolgáltatva

Korábban, június elején mi adtunk hírt először arról, hogy “Hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást a rendőrség egy feljelentés alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei monoki önkormányzat által korábban felhasznált közpénzek felhasználását vizsgálva…”

Hogy a két ügynek vannak-e közös szálai, majd kideríti a rendőrség. Egyébként nem két, hanem több, egymással is összefüggő ügy van. Mert a szocpolos csalásorozatból származó bevételeket uzsorakamattal fialtatják, emiatt a térség sok-sok, szegénységben élő családja uzsorásoknak eladósodva-kiszolgáltatva kerül egyre reménytelenebb helyzetbe.

“Vállalkozók” zsebébe

Ami a szocpolos csalást, a maffiaszerű bűnözést illeti: a kistérség több településén épültek – immár évek óta – olyan társasházak, amelyeket papíron a gyermekek után járó, vissza nem térítendő lakásépítési állami támogatást igénybe vevőknek húztak fel, ám a valóságban vagy el se készültek ezek a házak, vagy használhatatlan tákolmányok épültek, amelyekben soha senki nem lakott, s a lakásépítési támogatás csaknem teljes egészében “vállalkozók” zsebét gyarapította. Hogy gyarapította-e másokét, az ügyletekben közreműködőkét, azt a rendőrség feladata kideríteni. A nyomozás nyilván kiterjed arra, hogy miként születtek meg a telekvásárlási szerződések, majd az építési és használatbavételi engedélyek, ki miért nem ellenőrizte, hogy a lakhatásra teljesen alkalmatlan házakat használatba vették-e (nem, egyetlen lakást se), és az ügyben kit milyen mulasztás terhel.

Aki fél, nem tud…

Sághy Ernát arról kérdeztük, mit látott, mit tapasztalt anyaggyűjtés közben. Félt-e?
Az újságírónő elmondta: aki fél, az nem tud dolgozni. Nagyon sok mindenkivel beszélt, és a polgármesterektől kezdve a nyomortelepeken élő családokig mindenki segítőkész volt. (Hozzáteszi: igaz, az ügy egyik szereplője előzetesben van, őt tehát nem kérdezhette.) Sághy Erna sorolja, milyen láncolaton kellett keresztülmennie a szocpolos csalássorozatnak: ügyvédek, közjegyzők, földhivatali és banki ügyintézők, illetve a kistérségi központ, a szerencsi polgármesteri hivatal építési osztályának keze nyomát viselik a szerződések, engedélyek.

Az újságírónőnek feltett szándéka tovább foglalkozni az üggyel. Mint mondja, számára a legmegdöbbentőbb az a tapasztalat volt, hogy a a segélyeken tengődők legtöbbje előtt két “út” van: az egyik, ha elsüllyednek a mélyszegénységben, a másik pedig, ha uzsorássá, bűnözővé válnak. Ismeretei szerint vannak egy-egy utcát uraló, vagy egy településen tevékenykedő uzsorások, de vannak olyanok is, akiknek több falura is kiterjed a hatalmuk.
(szabados)








hirdet�s