Macska, zene, kultúra

Macska, zene, kultúra
A macskák puszta kecsessége, titokzatos mivolta a mûvészeket évszázadok óta alkotásra ihleti.

Ha a zeneszerzõket nem bûvölte volna el eme állatfaj, zenei repertoárunk jelentõs része soha nem íródott volna meg. Maurice Ravel francia zeneszerzõ szenvedélyesen szerette a sziámi macskákat. „A gyermek és a boszorkányok” (L’Enfant et les Sortileges) címû gyermekoperájában egy macska duettet is megszólaltat. Frederick Chopin annyira szerette azt a dallamot, melyet macskája a zongora billentyûzetein végig sétálva hallatott, hogy felhasználta a témát a „Macska waltzer” megkomponálásához. Camille Saint-Saens „Az állatok farsangja” címû zenemûvének bevezetõjében egyoroszlán szerepel.

Pulcinella, DomenicoScarlattizeneszerzõ zenei tehetséggel megáldott macskája, úgy komponálta G mollban a „Fúga”, közismert nevén „Macskafúga” nyitó allegróit, hogy végigsétált a csembaló billentyûin; A „Macskák” volt a történelem leghosszabb ideig mûsoron levõ musicalje – 20 évig játszották Londonban és közel 18 évig a Broadway- en.

Ám az egyik legszebb és leghíresebb macskazene, az 1800-as évek közepén íródott „Macska duett” volt. Bár a duót többnyire Gioachino Rossininek tulajdonították, néhány zenetudós azt állította, hogy valójában az 1856-ban elhunyt, Robert Lucas Pearsall angol zeneszerzõ mûve volt. Egy „macska musical”-rõl van szó, amelyben két macska duettezik és, amelyet általában két nõ adott elõ.

A zenedarab olyannyira megragadta a macskaszeretõ emberek szívét, hogy a YouTube felhasználók elárasztották az oldalt az errõl készült videókkal. De mancsokat le, a Diavidia által feltöltött videó felvétel, az elbûvölõ macska fotóival, a legelragadóbb az összes közül. Csak dõlj hátra, és néhány perc erejéig élvezd a remek zenét, és persze, a csodálatos cicafotókat!
Forrás: www.haziallat.hu








hirdet�s