Ma szobrot kap Zenthe Ferenc Salgóbányán

Zenthe Ferenc tiszteletére szobrot avat péntek délelőtt Salgótarján önkormányzata Salgóbányán. A nemzet színésze 1920. április 24-én Salgótarjánban látta meg a napvilágot. Gyermekkorának nagy részét a nógrádi megyeszékhely kertvárosában, Salgóbányán töltötte.

Gyurián Tibor, Salgóbánya önkormányzati képviselője a Független Hírügynökségnek elmondta: Zenthe Ferenc szülőháza már nem áll, annak helyére az ötvenes években ráépítettek, ugyanakkor tavaly egy gesztenyéskertet neveztek el a színészről, akinek Salgótarján városi, Nógrád Megye Önkormányzata pedig megyei díszpolgári címet is adományozott. A salgótarjáni önkormányzat tervei szerint tervei szerint a jövőben emlékfalat, illetve egy emlékszobát is kialakítanak híres szülöttüknek. A nemzet színészének portréját földije, a Somoskőújfaluban élő szobrászművész Molnár Péter, készítette. A szobrot péntek délelőtt 11 órakor avatják Salgóbányán.

Zente Ferenc négy szemesztert végzett a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen, ám azt otthagyta a Színművészeti Akadémiáért, amelynek 1941-ben lett a hallgatója, ám a háború miatt a tanulmányait nem tudta folytatni. 1945-től a Pécsi Nemzeti Színházban, a győri Kisfaludy Színházban, majd a debreceni Csokonai Színhát társulatában játszott 1952-ig, amikor is a Madách Színházhoz került, amelynek több mint ötven éven át volt a tagja.

Zenthét számos filmszerepben ismerte és szerette meg a közönség: a Rákóczi hadnagya, A Tenkes kapitánya után több tévésorozat következett: a Rózsa Sándor, a Tüskevár, a Princ, a katona, a Bors, majd a Szomszédok. Zenthe Ferenc a filmszerepeken túl szinkronhangként is bizonyította tehetségét.
Amikor 2005 januárjában, a nemzet színészévé választották, így nyilatkozott: “Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább” . Zenthe Ferencet 1954-ben és 1968-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1975-ben megkapta az érdemes művész címet. A filmkritikusok díjával jutalmazták 1984-ben, kiváló művész lett 1989-ben, Erzsébet-díjas 1992-ben, MSZOSZ-díjas 1993-ban. 1997-ben Kossuth-díjat adományoztak neki, a 2005-ben pedig az MTA Magyar Örökség-díjjal tüntette ki. 2006. július 30-án hunyt el.