Ma hátrány, ami korábban előny volt

Három-négy évvel ezelőtt a határ mentén élő ukránok, szlovákok és románok Nyíregyházára jártak bevásárolni, így a város kiskereskedelme gyorsan fejlődött. Mára fordult a helyzet…

Néhány évvel ezelőtt Nyíregyháza kiskereskedelmének legnagyobb előnye a szlovák, ukrán és román határ közelsége volt. Magyarország uniós tagsága előtt a Nyíregyházához közel fekvő keleti szomszédoktól özönlöttek a vásárlók és a konzumturizmusra iparág rendezkedett be, hasonlóan az ország nyugati végéhez.

Mind Ukrajnában, mind Romániában áruhiány volt az ezredfordulóig, így a határhoz közel élő lakosság átjárt vásárolni. A ruhaneműt, az élelmiszert vagy a tartós fogyasztási cikket a határhoz legközelebbi magyar városban, Nyíregyházán szerezték be. A város rohamosan fejlődő kiskereskedelmének olyan erős volt a vonzása, hogy a határok túloldalán fekvő közeli településeken erős fizetőeszköznek számított a forint.

Az élelmes határon túliak idefelé benzint hoztak, visszafelé márkás ruhaneműt vittek. Annak ellenére, hogy a régióban a magyar átlaghoz képest is csekély a vásárlóerő, a város kiskereskedelme vágtatva fejlődött. Ennek köszönhetően jelent meg a Tesco, a Metro, a Spar, az Interspar, a Penny Market, s legújabban az Interfruct, illetve az igazi árvágó, a Lidl.

A kereskedelem fejlődésében annak idején komoly szerepet játszó hármas határ a városban jelenlevő láncoknak ma inkább nyűg, mint haszon, hiszen a globalizációval és a keleti szomszédoknál megjelent nemzetközi kereskedelmi láncokkal a nyíregyházi konzumkínálat elveszítette varázsát.

A keleti oldalon élők számára az ott megjelent nemzetközi láncok, gyorsan fejlődő kiskereskedelmi egységek ár-összehasonlítási alappal szolgáltak és a megmérettetésben a magyar üzletek alul maradtak. A nagybevásárlásokat immár nem a keleti szomszédok végzik a határ innenső oldalán, hanem a magyarok odaát. Jóformán nincs olyan napi fogyasztási cikk, amelyhez a határ innenső oldalán olcsóbban lehet hozzájutni. Még az ugyancsak uniós tag Szlovákia is kellemesebb feltételeket biztosít.

A keleti határ mentén zajló kereskedelmi turizmus immár olyan méreteket öltött, hogy a Pénzügyminisztérium tavalyi állásfoglalása szerint azt már a költségvetés is megérzi. Többek között ez is indokolta a kormány áfacsökkentésre irányuló lépését, amelynek kidolgozásakor természetesen nemcsak mikro-, hanem makrogazdasági szempontok is mérlegre kerültek.

A nyíregyházi kereskedők a jövő évi áfacsökkentésben reménykednek, várakozásaik szerint ez visszatarthatja az élelmiszerért, napi fogyasztási cikkekért a határon túlra utazó magyar vásárlókat. Ugyanakkor még ez a lépés sem szab gátat a feketekereskedelemnek. A jövedéki termékek árának elszabadulása a csempészet felerősödését hozta Nyíregyházán is, magyar márkás cigarettát vagy benzint legálisan majdhogynem lehetetlen eladni a városban.

A cigarettacsencselők külön buszjáratokat indítottak, amelyek naponta többször fordultak és a buszon ülők minden egyes alkalommal a legális mennyiséget hozták be. Az üzemanyag-kereskedelem ugyancsak hatalmas méreteket öltött, a becslések szerint tízmilliárdokat húznak ki az élelmes csempészek a költségvetés zsebéből. Mindez annak ellenére történik, hogy a vám- és pénzügyőrség fokozatosan szigorítja a szabályokat és az ellenőrzést.