Állástalanok: munkára alkalmatlanok?

Nem jönnek nagy számban a befektetők a megyébe. És ha jönnének? Lenne elég munkaerő? A kérdés csak addig tűnik furcsálni valónak, míg nem tudjuk: hiába a sok állástalan, többségük alulképzett.

Az állástalanságot, az alacsony megyei béreket, a befektetői helyzetet boncolgató sorozatunk „Munkaerőtlenek és munkavállalók” címmel megjelent második részében számoltunk be arról: az 57 ezer regisztráltból 25 ezer 8 általános iskolai végzettséggel, vagy még azzal sem rendelkezik. Ha ehhez a számhoz adjuk az érettségizett, de szakképzettséggel nem rendelkezőket, akkor máris a regisztráltak felénél tartunk. A kérdés tehát: ki tudunk szolgálni munkaerőigényeket egy nagyobb befektető megyénkbe érkezése esetében? „Nem biztos” – adta meg a választ Gúr Nándor, az Országgyűlés Foglalkoztatási Bizottságának alelnöke.

Kereslet és kínálat

– Sokan vannak, akik munkavállalói hajlamokkal rendelkeznek, de képességekkel nem. A másik, hogy aki felkészült, az sem feltétlenül olyan szakmacsoportokban, amikre a munkaerőpiac keresleti oldalán igény lenne. Vagyis magas a kínálat, de az nem vág egybe a munkáltatói igényekkel – összegezte Gúr Nándor, hozzátéve: bárhol az országban a munkaügyi regiszterek jobb minőségi paramétereket mutatnak. Hogy miért ennyi a 8 általános iskolai végzettségű, szakképzettség nélküli a megyében? Szerinte ennek több oka is van: az kétségtelen, hogy a közelmúltban más életformák keretében is megtalálták a megélhetést a megyében, nem volt létszükség a tudás, a szakma megszerzése. Mint arról beszámoltunk: sokan választják a segélyből való megélhetést, mert ha dolgoznának, alig keresnének többet. Ez is a képzések, átképzések ellen hat. Megoldás?

„Azt képviselem, hogy a segélyen élő állástalanok értékteremtő közmunka révén dolgozzanak meg – legalább részben – a szociális segélyért. Ez munkaterápiás megoldás lenne, aminek révén újra megtapasztalhatják a munka értékét, ezáltal segítene a munkába való visszatérésben” – mondta az Országgyűlés Foglalkoztatási Bizottságának alelnöke.

Fel kell készülni a befektetőre

– A magas munkanélküliségi adatok mellett jelen lévő két korlát: az aluliskolázottság és az alacsony munkavállalási hajlandóság visszahatnak a beruházásokra. Akkor, amikor egy 20–30 fős foglalkoztatás-bővítéshez a létszám 5-10-szeresét kell megmozgatni, mert nehezen tudják realizálni a szükséges dolgozói létszámot, jelentősen visszavetheti a befektetői szándékot – fogalnazott Gúr Nándor. – Viszont lehet megoldást találni: a befektetések hosszú idő alatt valósulnak meg, mikor már bizonyos egy tőke megtelepedése, olyan képzési, átképzési, ráképzési folyamatokat kell elindítani, amik beérnek, mire a beruházás realizálódik.
A másik alapproblémáról, nevesül, hogy a magas munkanélküliség mellett miért ilyen alacsonyak B.-A.-Z. megyében a bérek, úgy nyilatkozott: szorítottabban működnek a bérek, több a likviditási gondjuk az itteni cégeknek. A cél az lenne, hogy több olyan típusú befektetés valósuljon meg, ami nemcsak termelésorintált, ahova szellemi többlet kell.
Sorozatunk legelső részében viszont pontosan arról számol be egy gazdaságkutató szakember, vállalkozó, hogy ezek a beruházók miért nem jönnek hozzánk. A kör bezárulni látszik…

 

Infobox:
Kik és mit tettek azért, hogy a megyébe befektetők érkezzenek? Mi az elmúlt néhány év mérlege? Milyen kilátásaink vannak? Sorozatunk negyedik részében ezekre keressük a válaszokat.

Kapcsolódó cikkek:








hirdet�s