Litvinyenko-gyilkosság – Brit belügyminiszter: elfogatóparancs és anyagi szankciók a gyanúsítottak ellen

London – Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a Litvinyenko-gyilkosság két orosz gyanúsítottja ellen – jelentette be csütörtökön a brit belügyminiszter.

Theresa May a londoni parlament alsóházában tájékoztatta a képviselőket arról is, hogy a brit pénzügyminisztérium zárolta a két gyanúsított, Andrej Lugovoj és Dmitrij Kovtun Nagy-Britanniában lévő betéteit és egyéb vagyonát.

A belügyminiszter szerint az elfogatóparancs egyrészt az Európai Unió területére, másrészt – mivel az Interpol is nemzetközi körözést adott ki a gyanúsítottak ellen – az EU-n kívüli országokra egyaránt érvényes.

Theresa May nyilatkozatának előzményeként egy brit bírói vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredesét “valószínűleg” Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyásával gyilkolták meg Londonban csaknem tíz éve.

A 329 oldalas jelentésben a vizsgálat vezetője, Sir Robert Owen – az angol-walesi felsőbíróság nyugalmazott egykori bírája – azt tényszerűen rögzíti, hogy Litvinyenkót Lugovoj és Kovtun ölte meg. Sir Robert a jelentést bemutató londoni sajtótájékoztatóján is kijelentette: “biztos”, hogy Lugovoj és Kovtun volt a 2006 novemberében elkövetett gyilkosság két tettese. Owen megismételte ugyanakkor azt a megfogalmazást is, hogy a gyilkosságot “valószínűleg” személyesen Putyin hagyta jóvá.

Theresa May belügyminiszter az alsóházban a jelentés közzététele után kijelentette: “erőteljes a valószínűsége” annak, hogy Lugovoj és Kovtun – Litvinyenko két egykori ügynöktársa – az FSZB rendeletére hajtotta végre a gyilkosságot.

Litvinyenko megölése Theresa May szerint “FSZB-művelet” volt. A brit belügyminiszter is kiemelte a jelentésből azt a megállapítást, hogy a műveletet “valószínűleg” jóváhagyta Nyikolaj Patrusev, a szolgálat akkori vezetője és Putyin elnök is.

Theresa May szerint a bűncselekmény a nemzetközi jog és a civilizált viselkedés legalapvetőbb normáinak durva, elfogadhatatlan megsértése volt.

A brit belügyminiszter ugyanakkor egyenes utalást tett arra, hogy London részéről nem várható a brit-orosz kapcsolatok teljes befagyasztása. Theresa May kijelentette: Nagy-Britanniának a Biztonsági Tanács állandó tagjaként “fenntartásokkal ugyan”, de továbbra is “szóba kell állnia Oroszországgal” egyebek mellett olyan globális kihatású ügyekben, mint a szíriai válság.

Marina Litvinyenko, a meggyilkolt egykori FSZB-ügynök özvegye a vizsgálati jelentés közzététele utáni nyilatkozatában azt kérte a brit hatóságoktól, hogy hozzanak szankciókat Oroszország és személyesen Putyin ellen.

Alekszandr Litvinyenko, az FSZB egykori alezredese 2000-ben emigrált Londonba, és élesen szembefordult az orosz vezetéssel. Nem sokkal dezertálása után kiadott könyvében például azt állította: nem csecsen terroristák, hanem az orosz titkosszolgálatok álltak az 1999-ben elkövetett, több száz emberéletet kioltó moszkvai házrobbantások mögött, amelyek után orosz hadműveletek kezdődtek Csecsenföldön.

Litvinyenkót 2006 novemberében, a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-essel ölték meg.

A súlyosan mérgező, sugárzó anyagot az eddigi vizsgálatok szerint Litvinyenko teájába csempészték bele a londoni Millennium Hotel bárjában, ahol a volt FSZB-tiszt Lugovojjal és Kovtunnal találkozott.

Nagy-Britannia 2007-ben hivatalosan vádat emelt a hazájában később parlamenti képviselővé választott Lugovoj ellen, és kérte kiadatását, ám ezt Moszkva megtagadta. Ezt diplomaták kölcsönös kiutasítása követte, és a két ország kapcsolatai azóta is mélyponton vannak.

Az ügy másik fő gyanúsítottja, Kovtun tavaly márciusban vállalta az együttműködést a brit hatóságokkal, és júliusban kellett volna videókapcsolaton keresztül vallomást tennie a londoni felsőbíróságon, ám ezt az utolsó pillanatban megtagadta.

A brit hatóságok részéről nem először hangzik el az a feltételezés, hogy a Litvinyenko-gyilkosságban Moszkva közvetlen szerepet játszott.

A Scotland Yard jogi képviselője, Richard Horwell a most lezárult bírói vizsgálat egyik tavaly nyári meghallgatásán kijelentette: az elkövetés módja – vagyis a csak rendkívül nehezen beszerezhető, igen ritka polónium 210-es izotóppal végrehajtott mérgezés – egyértelműen arra vall, hogy az orosz állam “valamilyen módon részese volt” a gyilkosságnak.

Horwell annak idején kijelentette azt is, hogy a Scotland Yard vizsgálatai alapján Litvinyenkót valószínűleg kétszer is megpróbálták megölni, és életét a második merénylet oltotta ki.

– MTI –