Lisztérzékenység, amely egy életre szól

Lisztérzékenység, amely egy életre szól
A Tiszaújvárosi Városi Rendelőintézet és a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete szervezésében tartották meg nemrégiben Coeliakia – a közös kihívás – elnevezésű rendezvényt.

A Derkovits Kulturális Központ Tükörtermében Koltai Tünde elnök mellett több előadó is beszámolt a lisztérzékenységről, a betegségekről, amelyekért a coeliakia a felelős. A rendezvényt a Tiszaújváros Jövőjéért Alapítvány támogatásával jött létre.
A lisztérzékenység teljesen megváltoztatja a beteg életét, megnehezíti a mindennapjait. Ez év márciusában alakult meg Tiszaújvárosban a Lisztérzékenyek Klubja, azzal a céllal, hogy segítsék egymást. Konc Imréné vezetésével indult el 10-12 fővel és mára már közel 30 tagja van.  Ismereteket, recepteket cserélnek, megosztják egymással a problémáikat, a tapasztalataikat. Nem csak Tiszaújvárosiak vesznek részt a klub munkájában, de vannak tagok Polgárról, Nagycsécsről, Nyékládházáról, Muhiból és Ónodról is. Egy- egy ilyen rendezvényre naponta 2-3 új beteg jelentkezik, akik nem tudtak eddig a klubról és időközben csatlakoznak.  A liszérzékenység a leggyakoribb felszívódási zavar, amelyet az étkezéssel bevitt gabonafélék, mint a búza, rozs, árpa és zab glutén nevű anyaga idéz elő. A betegség tüneteiről és kezeléséről Koltai Tünde a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesületének elnöke beszélt.
– A tünetek egyénenként változóak. Mindenkinél máshogyan jelentkezik. Gondolok itt a pajzsmirigy problémákra, hosszas, általános gyengeségre, meddőségre, csontritkulásra, székrekedésre, hasmenésre, vagy vashiányra. Emberenként más-más tünetekkel jelentkezik és ezért nagyon nehéz felismerni ezt a betegséget. Tíz év is eltelhet az első tünet és a betegség diagnosztizálása közben. A lisztérzékenység  rendkívül változatos betegség ,amely valamennyi szervünket érinti.

– Hogyan alakul ki a betegség?
– Az orvostudomány mai állása szerint ez örökletes betegség. A genetikaiélag fogékony emberekben valamilyen eddig nem ismert ok, helyzet ,családi tragédia, megváltozott életkörülmény vagy gyermekeknél kötelező védőoltás után jelennek meg az első tünetek.  Kisbabáknál általában a lisztes táplálékok bevezetése után 14-18 hónapos korban veszik észre a tüneteket.

– Tudjuk-e kezelni a lisztérzékenységet?
– Természetesen. Tudni kell, hogy ha valaki lisztérzékeny az egy életre szól. Meggyógyulni nem lehet,  de  teljes, tünetmentes életet tudnak élni. Ehhez életmódváltozásra van szükség. Akkor lesz a beteg egészséges, ha betartja a gluténmentes diétát. Ki kell iktatni az étrendből a gabonafélék jelentős részét. Nem fogyaszthatunk olyan élelmiszeri termékeket, sem amelyek tartalmaznak glutént. Búzalisztet tartalmaz a hurka, a májkrém az előre sütött panírozott félkésztermékek, a hamburger vagy a bélszínroló. A betegnek nem csak a hagyományosan készült kenyérről, péksüteményről, főtt tésztáról és süteményekről kell lemondania. Liszttel rántunk vagy habarunk, liszetet használunk a panírozáshoz is. A beteg ember nem tud elmenni egy étterembe, mert bizalmatlan, vagy baráti összejövetelen nem tud megenni egy darab pogácsát sem.  

– Megdöbbentő, amit most elmondott. Szinte nem maradt élelmiszer, amit bátran fogyaszthatnak.
– Vannak helyettesítő élelmiszerek, amik jól használhatóak. A búza kiváltható rizs, kukorica, burgonya vagy szója készítményekkel. kaphatók gluténmentes tészták, kenyérporok is, amiből sütkérezhetünk. A leveseket, főzelékeket étkezési keményítővel sűríthetjük. Mivel a gluténmentes liszt szemcséi kevésbé tapadnak, ezért több tojást, zsíradékot, élesztőt kell használni.  Vannak üzletek, ahol meg lehet vásárolni az alapanyagokat, kenyeret, süteményeket, de ezek elég sokba kerülnek és az ízük sem mindig jó. Ezért a családok előbb utóbb sort kerítenek a házi sütésre, hogy az igazit megközelítő kenyeret, süteményt fogyaszthassanak.

– Mennyire jellemző betegség ma hazánkban a lisztérzékenység?
– Már nagyon régóta létezik.  Magyarország beleillik az európai átlagba, vagyis a népesség 1%-a lisztérzékeny. Ez azt jelenti, hogy hazánkban közel 100. 000 ember lehet súlyos állapotban ettől a betegségtől. A diagnosztizált beteg aránya sokkal alacsonyabb. Kevesen vannak, akik idejében felismerik a tüneteket.  Ma már el lehet mondani, hogy a diagnosztizált betegek időskorúak.
– F. Bacsó Bea  –

 








hirdet�s