Lesz még egy Föld? – Az élet hívó szava

Akt.:
Lesz még egy Föld? – Az élet hívó szava
(MTI-Press) Vízzel működtetett rádió, ellenszéllel hajtott biciklilámpa, levegővel dúsított zuhanyvíz, zöldmérföldet gyűjtögető gyerekek. Néhány példa az elmúlt hét ajánlásaiból annak érdekében, hogy pár évtized múltán az őz vagy a rénszarvas ne ugyanolyan egyszervolt lény legyen, mint ma a dinoszaurusz.

Bolygónkon soha nem pusztult olyan rohamosan a biológiai sokféleség, mint napjainkban. A kutatók szerint a dinoszauruszok kihalását előidéző, 65 millió évvel ezelőtti meteorit-becsapódás sem okozott ekkora kárt, pedig az a földtörténet egyik legnagyobb tömeges fajpusztulását okozta: a tengeri és a szárazföldi fajok több mint a felét eltörölte a Föld színéről.

A Föld védelmében

Az ENSZ becslései szerint ma óránként három növény-, illetve állatfaj tűnik el környezetünkben, a kihalás üteme ezerszerese a természetes fogyásnak. Az eddigi katasztrófákat természeti csapások okozták, a mostanit az emberi tevékenység. Erről szól egyebek között az Élet hívó szava (Call of Life) címmel Magyarországon a napokban bemutatott egész estés dokumentumfilm, amelyben neves kutatók, antropológusok, terepbiológusok, történészek, pszichológusok, filozófusok ismertetik a jelenség ijesztő mértékét, várható következményeit, és azt, hogy mi rejlik a kialakulása mögött. A válasz: a Föld adta javak elherdálása, a károsanyag-kibocsátás növedékese, a klímaváltozás – a háttérben pedig gazdaság vezérelte rossz emberi viselkedésminták állnak. Nézzünk szembe a kipusztulással, vagy változtassunk pazarló szokásinkon, amíg megállítható, de legalább lelassítható a biológiai sokféleség elvesztése – ébreszti fel felelősségtudatunkat a dokumentumfilm.
    A magyar természetvédők nagy lendületet vettek az utóbbi időben. Tudatos Vásárlók Áruháza nyílt a budapesti Király utcában: ez valójában kiállítás, sok jó ötlettel, amely segíthet ráébreszteni a közönséget, hogy saját sorsunkat sodortuk veszélybe a túlfogyasztással, így most kinek-kinek önmagának kell tennie valamit az épített, a társadalmi és a belső környezet megóvásáért.
    Rongyokból összerakott babzsák jellegű heverő, mosógépdobból készített ülőke, építési maradékból eszkábált pad fogadja a “tudatos” nappaliba érkezőket. A konyarészben látható lakótelepi komposztálóhoz szagtalanító anyag is tartozik, a pulton pedig hosszú listán szerepelnek azok az idénygyümölcsök és zöldségféleségek, amelyeket hazánk kínál az év minden hónapjában. Szerencsénk van – egyelőre – az éghajlatunkkal, télire befőzött vagy megfelelő módon tárolt élelmiszerekből mindenkor beszerezhetjük a megfelelő vitaminadagot, nem úgy, mint a messzi országból nagy környezetterheléssel ide szállított, ott fólia alatt termelt “primőrök” fogyasztásával, amelyek leginkább vegyszerekben gazdagok. 

 

Elég egy koca nyugdíjas tempója   

Étkezési szokásaink átrendezésével képletesen ötmillió fát tudnánk ültetni. A Föld gabonatermésének negyven százalékát, szójababtermésének nyolcvan százalékát, a tengerekből kifogott halak kétharmadát állatok hízlalására fordítják. Ha egy évig hetente kétszer Magyarországon mindenki húsmentes napot tartana, a kevesebbet működtetett mezőgazdasági és szállítóeszközök energia-megtakarítása és a csökkentett szén-dioxid-kibocsátás annyit javítana a környezeten, mint ötmillió fa elültetése.
    A tudatos áruház fürdőszobaosztályán vegyszerek helyett mosószódát kínálnak – lehet vinni belőle kipróbálásra. A zuhanyzó rózsájával ötven százalékos vízmegtakarítás érhető el, felerészt ugyanis levegővel dúsítja a vizet. Ettől úgy érezzük magunkat, mintha jakuzzi masszírozná testünket. A komfortérzetet tovább fokozza, hogy tusolás közben rádiót is hallgathatunk. S nem kell tartani az áramütéstől, ezt a hangládát a folyóvíz ereje működteti. Nem igényel külön energiaforrást a kiállításbeli biciklilámpa sem, amelyet a menet közben keletkező ellenszél hajt. Elég egy koca nyugdíjas tempója, hogy tartalékenergiát képezzen, és még megállás után se boruljon sötétség a közlekedőre. 

Hetvenezer zöld mérföld

A természeti környezet érdekében dolgozók is tudják, hogy a változtatásra az ifjabbak a leginkább fogékonyak. A Reflex Környezetvédő Egyesület és a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség nemrégiben általános iskolások számára Mozdulj a klímáért! felszólítással akcióhetet szervezett. A szövetség részéről Lajtmann Csaba elmondta, hogy a program hátterében az Európai Klímaszövetség áll. Itthon most először kapcsolódtak be az efféle tudatformálásba: öt megye és három város iskoláiba küldték el felhívásukat. Ötvenegy oktatási intézmény küldte vissza a kérdőíveket, nyolcezer diák vett részt önkéntesen a programban. Mindez európai mércével mérve is jelentős fogékonyságot jelez a téma iránt.
    Öt nap alatt majdnem hetvenezer zöld mérföldet gyűjtöttek össze a gyerekek. Fejenként legfeljebb tíz ilyent szerezhettek azzal, hogy az iskolába és onnan haza környezetkímélő módon – gyalog, biciklivel, görkorcsolyával vagy tömegközlekedési eszközzel – jutottak el az akciónapokon. Ez az út ráadásul az esetek többségében hosszabb volt az 1,61 kilométert érő egy mérföldnél.
    Naponta játékos feladatokat is kaptak a nebulók. Hol önértékelő kérdőív alapján állapították meg, hogy mennyire környezetbarát az életmódjuk, hol otthon, a spájzban és a hűtőszekrényben néztek körül, keresve, hogy melyik élelmiszer származik a legtávolabbról, és kiszámították, mekkora szén-dioxid-hátizsák kapcsolódik az ide szállításához. Aztán az iskolában keresték a környezetellenes kritikus pontokat. Az intézmény vezetőségnek is átadott listákon leggyakrabban csöpögő csapok, szelelő nyílászárók szerepeltek, no meg a kerékpártároló hiánya.

 A legnépszerűbb az ökológiai lábnyom kiszámítása volt

    A több honlapon elérhető módszer lényege, hogy a laktérrel, étkezéssel, közlekedéssel, hulladéktermeléssel felhasznált természeti forrásokat területalapra számolják át. A tanulók rajzlapon is megjelenítették a “lábnyomukat”, a legjobb alkotásokból a győri városi könyvtárban nyílt kiállítás. A tárlat országos vándorútra kel, a legsikeresebb alkotások pedig a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség honlapján máris fellelhetők.
    Ahogy az éghajlatvédő Lajtmann Csabától megtudtam, találtak 1,7-1,8 hektáros gyereklábnyomot is, amely a még fenntartható fejlődés feltétele, de akad hat fölötti is, közelítve a pazarló amerikaiakéhoz. A tapasztalatok szerint a falvakban általában környezetkímélőbb módon élnek.
    A kérdőívek eredményére alapozzák az akció jövőjét. Tudják, hogy a szemléletformálást nem szabad abbahagyniuk. Az európaiak ökológiai lábnyoma 1961 óta mintegy 70 százalékkal nőtt, Magyarországon átlagosan 3,7 mérföldes “lábon élünk” – vagyis több mint két Föld re lenne szükségünk, ha nem gyakorolnánk mérsékletet életmódunkban, beleértve mindennapi fogyasztásunkat is.

– MTI/Mátraházi Zsuzsa –

Mégis mozog a Föld – videó








hirdet�s