Lesz-e mákja 4500 embernek?

Miskolc, Szikszó – Hosszú évek kutatása, fejlesztése, engedélyeztetése nyomán egy cég elérte, hogy gyógyászati célra mákot termesztessen megyénkben. Van azért egy “csak”.

A vajda szerint 4500 ember (nem csak cigány) kaphat biztos munkát megyénkben. Feltéve, ha… Ha néhány héten belül nem vetik el a mákot, akkor egy teljes évet kell várni arra, hogy legközelebb ezt megtehessék. Ha viszont igen, akkor mostantól legalább 4500 megyénkbelinek – nem csak cigánynak – nyújt munkát a máktermesztés. Az információt, a részleteket először az Észak-Magyarországgal–Borsod Online-nal osztotta meg Lakatos Attila megyei vajda.

Megtudtuk tőle azt is, mi végre a máktermesztés, hogyan „került ő a képbe”, mi az akadálya annak, hogy beinduljon a projekt, aminek startját hosszú évek kutatása, a kutatások eredménye, engedélyek beszerzése előzte meg. És – többek között – írásbeli utasítás Bajnai Gordontól. Meghiúsul vagy megvalósul a munkahelyteremtő beruházás, a sokmilliárdos, kizárólag exportra irányuló termelés?

Bajnai utasítása

Lakatos Attilától megtudtuk: hosszú évek kutatása, majd engedélyezési eljárásának eredményeként egy cég, a magyar C.P.S. 2001 Rt. elérte, hogy a saját maga által kifejleszett ipari mákfajtákat termessze megyénkben, és azokból gyógyszeralapanyagként szolgáló morfint, thebaint, codeint, narkotikumot állítson elő – Szikszón.

A vajda elmondta: a cég nevében a dátum annak alapítására utal. Azóta folyik a munka, amelybe százmilliókat kellett befektetni. De megvan az eredmény, ezt támasztják alá hazai és külföldi engedélyek, ezt az összes szerződés, nem utolsósorban az egészségügyi miniszter levele. Vagy – nem mellékesen – Bajnai Gordoné, aki miniszterként utasította az általa vezetett Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium alá tartozó Magyar Fejlesztési Bankot arra, hogy nyújtson többmilliárdos hitelt az említett cégnek.

Szikszói gyár

A hitelre azért volt – van – szükség, hogy megépülhessen Szikszón az a gyár (140 dolgozónak adva munkát), amely a mákból a megfelelő alapanyagokat kinyeri. Ám a bank „halogató taktikát folytat”. Közben a cég felszámolási eljárás alá került. Több befektető várja ugrásra készen, hogy a milliárdos tőkével alapított C.P.S. 2001 Rt-t megmentse, ám ehhez az kell, hogy a “kormány bankja” nyilatkozzon: megadja a munkahelyteremtő hitelt. Az utasításnak megfelelően. Szóbeli ígéret a bank részéről rengeteg volt már eddig is, de több nem.

Pontosabban: még 2004-ben a bank úgynevezett kötelező ígérvényt adott ki a hitel megadására, de miután a C.P.S.-nek az addigi engedélyeit az EU-ba belépésünk miatt meg kellett újítania – ezt meg is tette –, már „nem emlékezett” a bank. Vagyis: 2008-ban úgynevezett indikatív ajánlatot tett, ezt a cég el is fogadta, de sehol semmi. Pedig a bank megvizsgáltatta a céget, a cég is önmagát – a KPMG nemzetközi hitelminősítő és tanácsadó kiváló bizonyítványt állított ki.

Ami az „ugrásra kész” befektetőket illeti: ketten közülük, dr. Csiszár Gyula agrármérnök-közgaszdász és dr. Polgári Zoltán állatorvos, mezőgazdaságban jártas szakértő szerződésben vállalták, hogy most február 4-ig átutalják azt az összeget, amivel „kihozzák a céget a felszámolásból”.

… és nem cigányok

A világon ritka az ilyen jellegű máktermesztés és –feldolgozás, Magyarországon egy cég foglalkozik vele, kisebb volumenben, mint amilyen a megyénkbeli lesz. (Mert lesz, állítja a vajda, ha nem most, akkor egy év múlva. Ám a kieső időt, a kieső munkát, ezrek munkabérét nem lehet pótolni.)

A mákot most, februárban, legkésőbb március közepéig kell elvetni. Ezért sürget az idő. Lakatos Attila úgy „került a képbe”, hogy a termesztés megyénkre, a gyártás Szikszóra szól, és benne találták meg a cég tulajdonosai azt az embert, aki képes „megszólítani” a cigányokat (és nem cigányokat), hogy termesszenek mákot az önkormányzattól kapott földeken. Mindezekről szerződések születtek. A gyár 18 hónap alatt épül majd fel, 100 százalékban exportra termel, éves árbetévele mintegy 5 milliárd forint lesz, a benne előállított alapanyagokra korlátlan a felvevőpiac. Jelenleg 7,5 tonna, magas alkaloid tartalmú vetőanyag várja, hogy a földbe – mintegy 7 ezer hektár Borsod-Abaúj-Zemplén megyei földbe – kerüljön.

Szabados Gábor








hirdet�s