Leminősítési felülvizsgálat alá vette Oroszországot a Moody’s

London – Leminősítési felülvizsgálat alá vette Oroszország már most sem befektetési ajánlású, “Ba1” szintű államkötvény-besorolását a Moody’s Investors Service, azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy az olajpiaci árzuhanásból eredő szerkezeti sokk gyengíti az orosz gazdaságot és a közfinanszírozási helyzetet.

A péntek éjjel Londonban bejelentett döntés indoklásában a nemzetközi hitelminősítő kiemelte, hogy a tavaly szeptemberrel zárult egy évben a globális olajárak megfeleződtek, az azóta eltelt időszakban pedig további 40 százalékkal zuhantak.

A Moody’s közölte, hogy felülvizsgált előrejelzése szerint a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordónkénti átlagárfolyama az idén mindössze 33 dollár, jövőre 38 dollár lesz, és 2019-ig is csak 48 dollárra emelkedik.

A cég ebben a környezetben a következő négy évre alig 0,4 százalékos reálnövekedést vár az orosz gazdaságban.

A Moody’s becslései szerint a nyersolaj- és földgáztermelés a teljes orosz export csaknem 60 százalékát adja, és 17 százalékkal részesedik az éves hazai össztermékből (GDP). Tavaly a szénhidrogén-termelésből eredt a szövetségi államháztartás bevételeinek hozzávetőleg 43 százaléka – áll a hitelminősítő elemzésében.

A Moody’s szerint a rubel dollárárfolyamának 2015 eleje óta végbement 27 százalékos gyengülése valamelyest ellentételezte a külkereskedelmi cserearány-sokk által a költségvetési bevételekre gyakorolt hatást.

A GDP-arányos orosz folyómérleg-egyenleg továbbra is többletet mutat, jórészt az import csaknem 35 százalékos zuhanása miatt, ennek ára azonban a magasra szökő – tavaly márciusban 17 százalékon tetőző, de még idén februárban is 8,1 százalékos tizenkét havi összevetésű – infláció volt.

A hitelminősítő közölte: nem számol az orosz gazdaság potenciális növekedési ütemének érdemi gyorsulásával, tekintettel az orosz gazdaság szerkezeti problémáira, különösen az alacsony beruházási értékre, amely annak ellenére krónikus jelenség, hogy az orosz vállalati szektor jövedelmezőségét a rubel gyengesége is duzzasztja. Az orosz cégek ugyanis tartanak a társasági adó emelésétől.

Az árfolyam-lebegtetés meghonosítása elősegítette a devizatartalékok megőrzését. Január végén az orosz devizakészlet 310 milliárd dollár volt, az idei évre várt hazai össztermék 28 százaléka; ez 13 havi importszámla fedezetére elég. Az igény e tartalék felhasználására azonban növekedhet, ha például pénzügyi vagy politikai volatilitás miatt újból jelentős mértékű tőkekiáramlás kezdődne – hangsúlyozza a leminősítési felülvizsgálat bejelentéséhez fűzött elemzésében a Moody’s.

A cég hangsúlyozta, hogy a költségvetési tartalékok máris markáns ütemben csökkennek. A hitelminősítő adatai szerint az orosz kormány tartalékalapjában január végén 50 milliárd dollár volt, 38 milliárd dollárral kevesebb, mint 2014 végén.

Tekintettel a közfinanszírozásra nehezedő nyomásra, a Moody’s szerint megvan annak a kockázata, hogy az orosz kormány túlzott mértékben rá lesz utalva a rubel gyengeségére az alacsony olajárak hatásának ellentételezése végett, vagy pedig jegybanki finanszírozáshoz folyamodik. Mindkét módszer viszonylag magasan tartaná az inflációt, és veszélybe sodorná az orosz bankrendszer talpra állását – áll a Moody’s elemzésében.

Az utóbbi időben más nagy londoni házak is egyre komorabb előrejelzéseket adnak az orosz gazdaság teljesítményére a csökkenő olajárak miatt.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének iparági elemzői új, felülvizsgált prognózisukban közölték, hogy eddig az orosz hazai össztermék 0,5 százalékos idei visszaesésével számoltak, de ezt a várakozásukat 40 dolláros idei átlagos olajárat valószínűsítő becslésükre építették.

A cég nyersanyagpiaci stábjának új előrejelzése szerint azonban a Brent olajfajta hordónkénti átlagára 2016-ban 31,25 dollár lesz, és a JP Morgan londoni elemzői emiatt most már 1,5 százalékos orosz GDP-visszaesést várnak az idén.

A cég szakértői szerint az ennyire alacsony olajárak környezetében már a gyenge rubel sem javítja jelentősen a költségvetés pozícióit, így az orosz kormánynak végül nagy valószínűséggel kemény kiigazító lépéseket kell majd tennie.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői legutóbbi, ugyancsak jelentősen rontott prognózisukban közölték: 2016-ra már 2,1 százalékos visszaeséssel számolnak az orosz gazdaságban, és jövőre is csak 0,9 százalékos növekedést várnak. A ház eddig az orosz hazai össztermék 0,8 százalékos idei csökkenését valószínűsítette, és 2017-re szóló előrejelzésében 1,7 százalékos növekedés szerepelt.

A Morgan Stanley londoni elemzői a felülvizsgálat előzményeként jelentősen, 50 dollárról 35 dollárra csökkentették az orosz exportban meghatározó súlyú uráli nyersolajfajta idei hordónkénti átlagos árfolyamára adott prognózisukat. Számításaik szerint ez azt jelenti, hogy 2016-ban 63 milliárd dollárral, az éves orosz GDP-érték 5,8 százalékával zuhan az olaj- és a földgázexportból eredő bevétel.

– MTI, Kertész Róbert –