Élelmiszerkomandó a tisztességtelen verseny ellen

A tisztességtelen versenyhelyzet kialakulásához az Élelmiszerkönyv előírásainak a nem megfelelő minőségű áruk is erőteljesen hozzájárulnak, vélekednek a legálisan működő hazai húsipari cégek.

A húsvét közeledtével tíz százalék feletti forgalomnövekedésről számolnak be az élelmiszer kereskedők. Az idei szezon slágere most is a sonka, aminek ára – bizonyára a túltermelés miatt – jócskán visszaesett. A szakma számításai szerint ezerhatszáz forint körül mozog az átlagára.

A legálisan működő húsipari cégek sérelmezik az eladásaik visszaesését, aminek okát a feketegazdaság 20-30 százalékosra becsült arányában, illetve az innen származó, több száz millió forint értékű “adómentes” füstölt áruban látják, amivel képtelenek versenyezni. A tisztességtelen versenyhelyzet kialakulásához az Élelmiszerkönyv előírásainak nem megfelelő minőségű áruk is erőteljesen hozzájárulnak, teszik hozzá.

A sonka minőségi kritériumairól a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának igazgató helyettese dr. Kovács Ferenc lapunknak a következőket mondta:

– Akinek még hátra van a húsvéti sonka megvásárlása, nem árt tudnia néhány dolgot.
Először is, a húsipar által gyártott sonkák három csoportra oszthatók:
1. Hagyományos sonkák: a parasztsonka, paraszt lapocka és a klasszikus spárgával kötözött (ma többnyire hálós) sonka. Ezek száraz sonkák, azaz tartós pácolással készülnek, többé-kevésbé ki vannak szárítva, a sótartalmukat emelik meg 7 százalékig. Ha ettől több a só, az “kivirágzik” a sonka felületén, ami viszont vízzel lemosható.
2. A gyorspácolt termékekbe tűvel injektálják be a páclevet, még páclében forgatják is, ezért aztán a sonka sok vizet tartalmaz. Fontos tudni, hogy amelyiknek 25 százaléknál magasabb a víztartalma az már semmiképp nem nevezhető sonkának!

Ezt a fajta “beszúrt” sonkát általában már főzve “füstölt-főtt sonka”-ként árulják, teszik mindezt sajátos technológiával azért, mert ha otthon mi főznénk meg összezsugorodna az eredeti húsmennyisége méretére.
3. A “Hús a húsban” elnevezésű készítmény, amelynél a szabvány szerint nem csak páclevet szúrnak be a sertéscombba, hanem húspépet (ami húsnyesedékekből készül), és/vagy plazmafehérjét. Ez nem tiltott eljárás és a fogyasztó arról ismerheti fel, hogy a metszéslapján fűrészpor szerű szemcsék láthatók.

Kovács doktor szerint a legegyszerűbb csalás az, amikor hálós sonkaként adják el a lapockát. Ráadásul ennek nem egyszer vastagabb a szalonna réteg vastagsága a megengedett 2 cm-nél, uram bocsá’ nagy darab szalonnát begöngyölve adnak el hálós-sonkaként.
Nem árt résen lenni, s mindenképp nézzük meg a termék lejárati idejét! Figyeljünk arra is, hogy a sonka ne legyen nagyon kemény, kiszáradt, mert a főzést követően vagy rágós marad, vagy túlfő és akkor morzsálódnak, széthullanak majd a belőle vágott sonkaszeletek.
Általános tanács – fejezte be a sonkával kapcsolatos jó tanácsait az élelmiszerellenőrzési szakember, hogy a jó sonkát nem kell és nem szabad túlfőzni. Lassan gyöngyöző, cirka 70 C fokos vízben szabad csak főzni nagyjából annyi percig, ahány miliméter a sonka átmérője.

– Galambos Béla –








hirdetés








hirdet�s