Lehet-e szociális kártya?

Szepessy Zsolt
Szepessy Zsolt

Monok. Budapest – A szociális kártya
bevezetésének
szükségessége mellett érvelt
Szepessy Zsolt, Monok polgármestere.


„Egy kistelepülés, Monok
polgármestereként
, sajnos nagyon
sokszor találkozom azzal a
problémával, hogy a
különböző címeken
nyújtott támogatásokat nem a
támogatási célnak megfelelően
használják fel. Ezek az összegek
gyakran nem jutnak el azokhoz, akik arra valóban
jogosultak és rászorultak – mondta
Szepessy Zsolt, Monok
polgármestere
. – A
polgármesteri munkám során
személyesen tapasztaltam, illetőleg az
ország különböző
pontján dolgozó polgármester
társaimtól értesültem,
arról az egész társadalmunkat
érintő és veszélyeztető
szomorú tényről, hogy a
becsületesen dolgozó emberek és
vállalkozások
adójából befolyt
pénzekből kifizetett
szociálissegélyek és
egyéb juttatások sok esetben nem arra
fordítódnak, amire az állam,
illetve annak önkormányzatai eredetileg
szánták.”

Sürgős az
ügy

Szepessy Zsolt szerint a
társadalmi probléma súlyára
való tekintettel a lehető leghamarabb, a
Parlament őszi ülésszakán
törvényt kell alkotni arra
vonatkozólag, hogy minden jutatás,
támogatás, segély, stb. csak
és kizárólag egy
bankkártyához hasonló, s annak
elvén működő
szociális
kártyára
” lehessen utalni. A
szociális kártyával csak a
törvényi feltételeknek
megfelelő, szerződéses
elfogadóhelyeken lehessen fizetni.


„A rendszert úgy kell
kiépíteni, hogy kizárjon minden
visszaélési lehetőséget,
és csak olyan elfogadóhelyekkel szabad
szerződést kötni, akik
vállalják és
garantálják, hogy
körültekintően és nagy
figyelemmel kísérik a
szociáliskártyák
használatát. Az elfogadóhelyeknek
garantálni kell, hogy a szociális
kártyával
csak a
törvényben meghatározott áruk
és szolgáltatások
vásárolhatók (pl.:
általános élelmiszerek,
ruházat, tanszerek, tisztító-
és tisztálkodó szerek,
gyógyszerek, valamint tüzelő,
távfűtés, víz, gáz,
villany, és lakbér, lakáshitel
törlesztés, stb.)” –
hangsúlyozta a polgármester.


A szociáliskártya rendszert
úgy kell kialakítani, hogy a
támogatást nyújtó szervezet
(például önkormányzat)
meghatározhassa, hogy a támogatást
milyen célokra adja, és a kártya
felhasználója ne tudjon a
meghatározott céloktól
eltérően más, nem
engedélyezett termékeket
vásárolni.

Ellenőrzés
kell


„Alapvető fontosságú, hogy a
szociális kártya használata
pontosan és folyamatosan ellenőrizhető
és nyomon követhető legyen –
tette hozzá. – Tételre lebontva
lehessen ellenőrizni, hogy a kártya
tulajdonosa és jogosultja mire használta
fel a kártyát. A
szociáliskártyát a
felhasználó
fényképével és saját
kezű aláírásával kell
ellátni, és a kártya
elfogadótól meg kell követelni, hogy
minden egyes alkalommal ellenőrizze, hogy a
kártya jogosultja használja azt.”


A szociális kártya rendszert
működése alatt folyamatosan
ellenőrizni kell – például
próbavásárlásokkal, –
hogy a szerződött kártya
elfogadóhelyek szabályosan, a
szerződésekben vállalt
feltételek alapján járnak-e el.


A szociális kártya
elfogadó helyek (üzletek és boltok)
kizárólag helyi kis- és
középvállalkozók legyenek. Ez
esetben ugyanis a szociális segélyek
és egyéb juttatások
pénzösszegei az adott
településeken maradnak, ott
erősítve a kis- és
középvállalkozói
réteget, ami már rövidtávon
munkahelyek és vállalkozások
megmaradását eredményezi,
középtávon akár új
munkahelyek teremtését vagy
beruházások
megvalósítását jelentheti.
Ha a szociális kártya
bevezetése az elképzeléseim
szerint valósul meg, akkor annak jelentős
gazdaságélénkítő,
társadalmi igazság érzetet
növelő hatása lesz az egész
országban.

Eltérő
álláspontok


Szemben Kiss Péter
társadalompolitikai miniszterrel, aki az
ötletet támogatandónak
ítélte, és szerinte a
kártya bevezetése jogi korlátokba
sem ütközne – a szociális
tárcánál
úgy
vélik, hogy a kártyával
egyelőre jogi problémák vannak. A
helyzetet ezért egyelőre
másként kezelik. Úgy, hogy olyan
jogszabályokat alkot, amelyek alapján a
támogatásokat egyre nagyobb
arányban természetben adják ki.
Példaként említik a
családok
támogatásáról
szóló törvény
módosítását, amely ma
már lehetővé teszi, hogy a
védelembe vett gyermekek esetében a
családi pótlék felét
természetben kapják az érintettek.
Mint megtudtuk, a kormány támogatja a
természetben történő
nyújtást azokban az esetekben, mikor ez
szükséges, és vizsgálja a
szociális kártya
bevezetésének
lehetőségét. Ugyanakkor egy ilyen
rendszer nem lehet általános
érvényű, mert azon családok
esetében, amelyek a támogatásokat
megfelelően használják fel, nem
indokolt korlátozni a szabad
pénzfelhasználás jogát..

Szakvélemény
Ferge Zsuzsa
szociológus:
„Európában nincs a
szociális
kártyához
hasonló
ellátás. Ez ugyanis a
fogyasztói szabadság
korlátozása lenne. A
kártya, azaz a
szegények
pénzfelhasználásának
megregulázása emberi jogi
kérdés és
szabadságkorlátozás,
és alkotmányossági
kérdéseket is felvet.
Úgy látom, a valós
társadalmi
problémákra, azaz a
növekvő
egyenlőtlenségekre, az egyre
súlyosabb
munkanélküliségre nincs
valódi válasz, ezért
ez a politika a szegényeket, ezen
belül is a cigányokat teszi
felelőssé a kialakult
helyzetért. Ez nem a
szegénység elleni
küzdelem, hanem a szegények
elleni küzdelem. Az
előfeltevés tehát,
amelyből a szociális
kártya

bevezetésének gondolata
táplálkozik, nem igaz. A
boltokban, ahol használhatnák
a kártyát, minden
termék 20-30
százalékkal lenne
drágább.
Érvek a
szociális
kártyáról


1. A
szociálissegélyeket
és egyéb pénzbeli
juttatásokat
igénybevevő emberek egy
része a kapott segélyt
alkoholra, cigarettára,
kávéra, illetve
egyéb,
szükségtelenen
élvezeti cikkekre költi.
Ezek a támogatások sok
esetben a felelőtlen, a
jövőre gondolni nem
tudó szülők miatt nem
jutnak el a gyermekekhez. Ezért
ezek a gyermekek rendszeresen
éheznek,
alultápláltak,
ruházatuk nem
kielégítő,
elhanyagolt, koszos, iskolai
felszereléseik hiányosak
vagy egyáltalán
nincsenek. Az egész
országban
általános
jelenség, hogy az
államtól kapott
támogatások és
juttatások egy igen
jelentős része
uzsorával foglalkozó
jól szervezet
bűnözői csoportokhoz
kerül, ezáltal
jelentős anyagi és
politikai befolyáshoz juttatva
őket, aminek már nagyon
súlyos nemzetbiztonsági
kockázata is van. Szintén
országos jelenség, hogy a
segélyek és
juttatások jelentős
részét alkoholra,
cigarettára költik.


2. A magyar államot
százmilliárdos
nagyságrendű kár
éri azáltal, hogy a
segélyek és egyéb
juttatások jelentős
része a szürke-, illetve
feketegazdaságon keresztül
bizonyos bűnözői
körökhöz kerül,
akik kivonják magukat az
adófizetési
kötelezettség alól,
s egyre jobban megerősödve,
egyre több
bűncselekményt
követnek el.


3. A magyar államot és az
önkormányzatokat
jelentős kár éri
akkor is, amikor a
felelőtlenül
elköltött segélyeket
és juttatásokat
újból pótolniuk
kell, hiszen egy gyermek nem
nélkülözhet,
továbbá nem szenvedhet,
és nem éhezhet
azért, mert felelőtlen
szüleik az államtól
kapott pénzt nem rájuk
költik. De itt is fennáll
annak a veszélye, hogy a
szülők az újból
kapott pénzt újra rossz
célra, nem a gyermekek
javára használják
fel. Az ilyen családokban
felnövekedő és
szocializálódó
gyermekek jelentős része
nem lesz képes az iskolai
követelményeknek megfelelni
és felnőtt korában
beilleszkedni a társadalomba. A
korábban a családjukban
elsajátított
viselkedési normákat
fogják követni és
alkalmazni, ezért jelentős
terheket fognak ők is róni
a társadalomra.


Önnek mi a
véleménye? Szóljon hozzá
ITT!




Kapcsolódó cikkek:








hirdet�s