Legnépszerűbb uticél: a Felső-Tisza

Nem kedvezett a rossz időjárás a falusi turizmusnak, a vendégszám a remélt tíz százalékkal szemben csupán öttel nőhet az idén. Korábbi cikk [DOC 27 KB]

Az osztrák és a német vendégek száma visszaesőben van, őket főleg hollandok és franciák pótolják – adta hírül a Független Hírügynökség. Az a mondat is ott állt azonban a hír végén, hogy a legnépszerűbb úticél a Felső-Tisza környéke, a Tisza-tó vidéke és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

Minek köszönhető ez a népszerűség, mi hozta ezt a fellendülést?

Nem a luxuskivitel

Csak néhány eseményt idézünk: a jeles napokat, a lónyai örökség napját, a tákosi aratónapokat, a beregdaróci kenderes napokat, a vállaji strudlifesztivált, a rétközi napok, a Nyírségi Ősz, vagy a napokban lezajlott Szatmári Fesztivál eseményeit, már magyarázat sem kell rá, mi vonzza a vendéget fogalmaz Hanusz Árpád, a Falusi Turizmus megyei szervezetének elnökét, aki megkérdezte a falusi vendéglátókat, milyennek ítélik a szezont.

A csapat egyik fele panaszkodott, a másik dicsekedett, s ebből az derül ki, hogy van egy olyan réteg, amelyik olyan turisztikai igényt támaszt ma már a falusival szemben is, hogy nem a luxuskivitel az érdekes, hanem a természethez való közelség.

Kik jönnek? Inkább a családosok, akik nem tudnak elmenni külföldre, nincs annyi pénzük, s a Balatonnál sem tudnak olyan olcsó szálláslehetőséget amit képesek megfizetni. A falusi turizmus szálláskategóriái elfogadhatóak, a panziók is maximum 3500 forintba kerülnek, ez még belefér az üdülésbe.

Csak kell egy olyan szervezet, amelyik kiajánlja ezt a kincset, s vele a szállást, az étkezést, a szállítási lehetőséget, mert a gasztronómiai rendezvényekre sokan szívesebben mennek társasgépkocsival, akkor megkóstolhatják a szilva pálinkát is. Azt tapasztaljuk a világban, hogy mindent el lehet adni a turistának, csak ez szervezett módon történjék. Ez hiányzik nálunk.

Váltás a szemléletben

Pedig a turizmus fellendülése munkalehetőséget is kínál. A megfelelő minőségben elkészült tárgyak bevételhez juttatják az embereket, s sokan ezt felismerték már. Kőrösi Miklósné, Penyige polgármestere mondta: az első évben megengedték a gazdák, hogy ingyen felszedje a polgármesteri hivatal a somot.

A következő évben már fizetni kellett érte, a harmadik évben már pénzért sem adták el, mert rádöbbentek, hogy ők is ki tudják főzni és így sokkal többet ér. Ez a szemléletváltás a fesztivál legnagyobb erénye, az embereket rádöbbenti arra, hogy amit tudnak, érdemes megjeleníteni, s nem műanyagban kínálni a szilvalekvárt, vagy Ukrajnából áthozott vodkás üvegben a pálinkát.

– Balogh József –








hirdet�s