Leánykérés kimonóban és kötényben

Debrecen – Hogyan vitatkoznak Csehov szereplői a Bivalyrét tulajdonjogáról és a Csípdmeg nevű vadászkutya képességeiről kimonóban, alacsony japán teázóasztal mellett, tatamin és ülőpárnán térdelve? Hamarosan kiderül…

Színháztörténeti jelentőségű eseménnyel készülnek ugyanis megünnepelni Tojama prefektúra és Hajdú-Bihar megye negyed évszázados kulturális kapcsolatát április 29-én, vasárnap a Csokonai Színházban, 19 órától. Méghozzá CsehovLeánykérés című egyfelvonásos komédiájával, amelyet ugyanazon az estén, egymás után a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a japán Bungeiza Gekidan Színház is előad a debreceni teátrumban (rendező: Vidnyánszky Attila, illetve Koizumi Hirosi).

A különleges csemegének ígérkező esemény szerdai sajtótájékoztatóján Lukovics András, a szervező Kölcsey Ferenc Megyei Közművelődési Intézet igazgatója többek között felidézte: annak idején, 1981-ben is a Leánykéréssel „kezdődött minden”, amikor a japán társulat és a Pinczés István vezette Debreceni Színjátszó Stúdió New Yorkban „egymásra talált” – ami aztán 1982-ben egy debreceni meghívással folytatódott, s negyedszázados gyümölcsöző kulturális kötelékké fejlődött, olyan kapcsolattá, amelyet – mint az igazgató ironikusan megjegyezte, Debrecenen kívül – a diplomácia világában is nagyon sokan példaértékűnek, egyedülállónak tartanak a japán–magyar kulturális kapcsolatok vonatkozásában.

 Mint említette, a mostani japán vendégszereplés egyik érdekessége, hogy a három japán szereplő közül ketten ugyanazok, akik 1981-ben, New Yorkban is játszottak az előadásban. Továbbá, vasárnap első alkalomal lép fel közös esten egy ukrajnai magyar és egy japán társulat.

Az estet a beregszásziak fellépése kezdi, majd, a Kurokava Mari által kotón előadott dal után, következik a japán társulat produkciója, mint azt Pinczés Istvántól hallhattuk, a második világháború utáni japán színházi hagyományoknak megfelelően „japanizált” formában tálalva a Leánykérést: többek között megláthatjuk, milyen az, amikor a falon lógó csehovi puska elsütése helyett „Csubukov papa” a díszállványra helyezett japán kardot vonja ki…

Vidnyánszky Attila, a Csokonai Színház megbízott igazgatója jelezte: a debreceni teátrum boldogan ad helyszínt ennek a nagyon izgalmas kezdeményezésnek, azért is, mert, mint utalt rá, a kínálat sokszínűségét erősíti a vendégprodukciók befogadása. Másfelől pedig azért is, mert vasárnap este, szakmai-műfaji szempontokból megközelítve, igazi színházi csemegében részesül a nagyérdemű: egy merőben más színházi kultúra, más színpadi tér- és időkezelés jegyében fogant produkciót lát a beregszászi színház előadása mellé állítva.