Lázár János: a határ a kultúránk megőrzése

Akt.:
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntő beszédet mond a vallásszabadságot kimondó 1568. évi tordai országgyűlés 450. évfordulója alkalmából rendezett konferencián az Országház Felsőházi termében 2018. március 9-én.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntő beszédet mond a vallásszabadságot kimondó 1568. évi tordai országgyűlés 450. évfordulója alkalmából rendezett konferencián az Országház Felsőházi termében 2018. március 9-én. - © MTI Fotó: Bruzák Noémi
Budapest – A másokkal, más kultúrákkal és vallásokkal szembeni türelem csak addig tarthat, amíg gyakorlása közben megőrizhetjük saját magunkat, közösségünket, kultúránkat és életformánkat – mondta Lázár János a vallásszabadságot kimondó 1568. évi tordai országgyűlés 450. évfordulója alkalmából rendezett konferencián pénteken Budapesten.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országház felsőházi termében hangsúlyozta: a keretek és határok nélküli türelem valójában nem türelem, hanem behódolás, “kollektív és passzív eutanázia, össznépi öngyilkosság”.

Lázár János felidézte: Erdély vezetői 450 éve megmaradtak józannak, európainak és magyarnak. “Megmaradtak türelmes kereszténynek” és a “határokat mindenkivel tiszteletben tartató végvári vitéznek”.

“A tordai nemesek közös nevezőre hozták az addig megosztott európai Krisztus-hívőket, és evvel hozzájárultak ahhoz, hogy megszülessen és tartalommal telítődjön az a közös európai identitás, amelyet az elmúlt évtizedekben szinte elfelejtettünk” – fogalmazott a tárcavezető.

Az identitás, melynek meglétére, tartalmára és fontosságára emlékeztet és figyelmeztet az évszázad talán legnagyobb kihívása, a migrációs válság és a nyugati világ fokozódó iszlamizálódása – tette hozzá.

Lázár János szerint az unitáriusok története az európai identitás és életforma sebezhetőségének története is. A negyedik bevett tordai felekezetre ugyanis az ellenreformáció, majd évszázadokkal később az 1848-49-es szabadságharcot követő önkényuralom nagyobb csapást mért, mint a többi keresztény felekezetre. Az unitáriusoknak így egészen a kiegyezés utáni jogalkotásig kellett várniuk arra, hogy egyenlő jogaikat gyakorolhassák is.

Hozzátette: az európai életforma, amelynek fontos pillére a keresztény vallásszabadság és a más vallásokkal szembeni szinte korlátlan türelem, még Európában született és szocializálódott zsarnokok hatására is veszélybe kerülhetett. Ceasescu zsarnoksága alatt az unitáriusok Erdélyben kettős elnyomása alatt éltek: egyszerre üldözték őket magyarságukért és hitükért.

Végül a közösség túlélhette a zsarnokokat, mert “az európaiak mindig többségben voltak azokkal szemben, akik Európa, a kultúra, az identitás és az életforma felszámolására törtek”.

Ugyanakkor “belegondolni is elborzasztó”, milyen fenyegetéssel néznek szembe az európai keresztények, köztük a különösen hányattatott történetű unitáriusok, az európai nemzetek, és az Európában egyenjogúságot élvező nők, ha Európán belül az a gondolkodás kerül többségbe, amely mindezeket nem értéknek, hanem eretnekségnek tekinti – tette hozzá Lázár János.

Kövér László köszöntőjében felidézte: a mohácsi csatatéren megroppant, később egységét és önrendelkezését is elvesztett magyarságot az “európai történelemcsinálók elmúlásra ítélték”, de az európai kultúrától olyan ajándékot kapott, melynek birtokában megmaradhatott magyarnak. Ez az ajándék az “anyanyelvi hitélet, oktatás és kultúra áldását hordozó” reformáció volt.

“Elődeink azonban nem maradtak adósai az európai kultúrának”.

A magyarság egyik ajándéka az 1568-ban elfogadott tordai vallásbéke-határozat, amely “világraszóló és világnak szóló tett volt”, mérföldköve nemcsak az európai jogtörténetnek, hanem az európai szellemtörténetnek is, a másik ajándék maga az unitárius gondolat és az arra épülő Magyar Unitárius Egyház – mondta az Országgyűlés elnöke.

“Nekünk, mai magyaroknak erkölcsi kötelességünk megbecsülni elődeink kiemelkedő teljesítményét, védeni és támogatni azt a közösséget, amely önazonosságának meghatározó elemét e hitben találta meg” – fogalmazott Kövér László.

A Magyar Unitárius Egyház az 1568-as tordai országgyűlés vallásügyi határozatának kihirdetésétől számítja fennállását. A január 6. és 13. között Tordán tartott erdélyi országgyűlés Európában először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva a négy vallás, a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius szabadságát és egyenjogúságát.

Az erdélyi magyar alapítású unitárius egyházat az 1520 körül Kolozsváron született Dávid Ferenc erdélyi reformátor alapította.

A trianoni békeszerződés, majd a kommunizmus következményeként az erdélyi és a magyarországi egyház évtizedeken keresztül külön szervezetként működött. Az egyház 2012-ben helyreállította szervezeti egységét, központja Kolozsváron van.

Az unitáriusok tagadják a szentháromságtant, vagyis egyetlen isteni személyt ismernek el. Az unitárius templomok bejáratánál gyakorta olvasható az “egy az Isten” felirat.

Az unitáriusok száma Erdélyben 65 ezerre, Magyarországon hétezerre tehető.

– MTI –