Lázár: átalakul a Magyar Államkincstár

Budapest – A kormány két lépésben átalakítja a Magyar Államkincstárat (MÁK), ezt követően a szervezet végez minden állami kifizetést – jelentette be Lázár János csütörtökön.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján 2016 nyarát, illetve 2017 nyarát jelölte meg a változások határidejeként, és közölte: minden más kifizető ügynökség megszűnik.

A MÁK fizet ki például minden egészségpénztári vagy nyugdíjbiztosítási pénzt, a szakpolitikai feladatok pedig maradnak a tárcáknál – mondta Lázár János, aki azt is tudatta: a szervezetnél személyi változások is várhatók. Emellett szólt arról is, hogy 270 milliárd forint van az állam elektronikus képességeinek érdemi növelésére, ebből a MÁK-nál is megvalósulnak informatikai fejlesztések.

Szavai szerint Orbán Viktor miniszterelnök “rendíthetetlen abban a szándékában”, hogy a kormányzást két külön szintre válassza szét: az egyik a stratégiai döntéshozatal, a jogalkotó munka, a szabályozás, a szakpolitika, a másik pedig mindennek a végrehajtói része. Ezt úgy magyarázta: a minisztériumok nem fognak hatósági vagy végrehajtó munkát végezni, azt a kormányhivatal vagy a kincstár teszi, s legkésőbb 2018-ra minden így működik.

Lázár János tájékoztatott a földárverések csütörtökön záruló második köréről is, amelyben 47 ezer hektár földet értékesítettek 64 milliárd forintért. Így a két földárverési fordulóban összesen 180 ezer hektár “korábbi állami földterületre volt igény”, és mintegy 10 ezer család jutott földhöz – mondta.

A Magyar Fejlesztési Bank eddig 130 milliárd forint hitelt nyújtott a gazdáknak – közölte a miniszter, aki szerint a számok azt mutatják: “nemcsak a sajtó által népszerűsített választópolgártársaink, hanem a gazdatársadalom meghatározó része is földhöz jutott a program keretében”.

Jelezte egyúttal: a kormány értékelni fogja a második kör eredményeit, megnézi, hogy mennyi igény és földterület van és azokban a megyékben, ahol maradt, ott lesz harmadik kör is.

A családok otthonteremtési kedvezményéről (csok) közölte, hogy eddig 24 ezren érdeklődtek a csok iránt, kétezer család pedig már meg is kapta a támogatást.

Megkérdezték a vasárnapi pihenőnapról is, amire azt felelte: a kormány lezártnak tekinti a kérdést, a választóknak kell eldönteni, hogy kívánják-e felülvizsgáltatni azt. Jelezte: a statisztikák cáfolják a kereskedők aggodalmát, a kiskereskedelmi forgalom ugyanis folyamatosan és egyre jobban növekszik. Az emberek 3-4 százalékkal költenek többet a vasárnapi boltzár óta – fejtette ki.

Visszautasította azt is, hogy csökkent volna a munkahelyek száma. Ez nem igaz, több ezer új munkahely jött létre – mondta a tárcavezető.

A tárcavezető uniós ügyekről is beszámolt. A paksi atomerőművel kapcsolatban a legfontosabb célkitűzésnek nevezte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyását két tételben megszerezzék az év első felében. Ezek egyike a beruházás megkezdése után a közbeszerzések megvalósítása, a másik pedig a megtérülés-számítás. Utóbbiról azt mondta: Magyarországnak az az álláspontja, hogy az állam külön támogatása nélkül, a megtermelt, majd eladott áram árából a beruházás finanszírozható, a hitel törleszthető.

Lázár János beszámolt arról is, hogy a jövő hétfői kormányülésen szóba fog kerülni az uniós kifizetések helyzete. Magyarország 2007 és 2013 között 8200 milliárd forint fejlesztési forrást kapott, az árfolyam-különbözet miatt azonban az összeg 400 milliárd forinttal emelkedett – fejtette ki, jelezve: az elszámolás 2017 nyaráig fog tartani. Addig hat vitás ügyet kell tisztázni összesen 201 milliárd forint értékben, azonban szerinte ebben nincs semmi olyan, ami ne lenne szokványos. Az Európai Bizottság a teljes keretösszeg 2 százalékánál normálisnak tartja a vitát, ezt az arányt egyik projekt sem éri el.

Kijelentette azt is: súlyosan tévednek azok a hazai szervezetek, amelyek be akarják bizonyítani, hogy az uniós források elköltése körül korrupció vagy visszaélés volna. Mint fogalmazott, Soros Györgynek érdemes volna belátnia, hogy nem működik az általa fenntartott rendszer és kivonultatni Magyarországról a kormánnyal szemben felállított és finanszírozott csapatait.

– MTI –