Lázár: 2018-tól új alaptanterv lehet, szeptembertől csökkenhetnek a tanulók terhei

Akt.:
Budapest, 2016. április 28. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2016. április 28-án.
Budapest, 2016. április 28. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2016. április 28-án. - © MTI Fotó: Bruzák Noémi
Budapest – Új nemzeti alaptantervre, a tanulói terhek csökkentésére, a pedagógus-továbbképzési rendszer átalakítására tett javaslatot Palkovics László oktatási államtitkár a kormánynak – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Az államtitkár azt kezdeményezte, hogy a köznevelési kerekasztal javaslatai alapján lehetőség szerint 2018-tól legyen új nemzeti alaptanterv, a tanulói terhek pedig már a következő tanévtől, vagyis szeptembertől csökkenjenek – tudatta Lázár János. Hozzátette, egy nemzeti minimumot kell meghatározni arról, hogy a diákoknak mit kell elengedhetetlenül tudniuk.

A pedagógusok továbbképzésének átalakításánál Palkovics László azt javasolta, hogy a képzést az egyetemek biztosítsák, a költségeket pedig teljes egészében az állam viselje.

Az oktatási államtitkár azt is kérte, hogy a kormány vizsgálja felül a vegyes, állami fenntartású és önkormányzati működtetésű intézményi modellt, mert az megbukott – mondta a Miniszterelnökség vezetője, jelezve, hogy jelenleg több mint 500 iskolát működtetnek önkormányzatok.

“Tiszta és egyértelmű viszonyokat kell teremteni (…), tárgyalásos alapon” – mondta, úgy foglalva állást, hogy egy rendszerre van szükség, amelyben az állam a fenntartó és a működtető.

Az egész napos iskoláról szólva a miniszter úgy fogalmazott, hogy arra nincs szüksége mindenkinek, de a nehézséggel küzdő gyermekeknek fontos.

Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy a tankönyvpiac liberalizálására nincs szükség, se lehetőség.

Lázár János megismételte azt is, hogy az intézményfenntartásban a kormány decentralizálni készül – így a járások és a központi intézményfenntartó között tankerületek lennének, és a feladatokat, valamint a felelősséget is újraosztanák -, az iskolaigazgatókat pedig megerősíti.

A Miniszterelnökség vezetője a Budai vár teljes rehabilitációja mellett foglalt állást és közölte: végre kívánják hajtani a Gyurcsány-kormány ezzel kapcsolatos, 2004-ben jegyzett kormányhatározatát, amelyhez akkor kilenc milliárd forintot el is különítettek.

Ez jól mutatja, hogy Gyurcsány Ferencnek “akkoriban volt esze, ma úgy látom, hogy ez elment, reméljük, hogy nem örökre, csak átmenetileg” – mondta, hozzátéve: bízik abban, hogy a volt kormányfő kész támogatni egykori saját határozatát. Az 1945 óta tartó rekonstrukció befejezésére óriási adósságként hivatkozott, szerinte a vár jobb állapotokat érdemel.

Kifejtette azt is, hogy a munkát két év előkészítés előzi meg, terveiket tavaly év elején benyújtották az UNESCO-nak, és minden örökségvédelmi szabályt be kívánnak tartani.

A beruházás másik indokaként beszélt arról, hogy a kormánynak egy 2011-es országgyűlési határozat értelmében el
kell hagynia az Országház épületét, és ehhez nem grandiózus terveik vannak, hanem a legracionálisabb, legkézenfekvőbb megoldást keresik, régi épületek helyreállításával, az értékek megőrzésével.

A minisztert megkérdezték arról, hogy több újságírót kitiltottak a parlament épületéből, mert nem engedélyezett helyen forgattak. Azt válaszolta: miden háznak megvannak a működési szabályai, a Parlamentnek is.

Ezt a mindenkori házvezetés szabja meg – mondta, hozzátéve: egy jó parlamenti újságírónak együttműködésre is kell törekednie.

Az RTL Klub és a TV2 műsoráért szedhető programdíjat firtató kérdésre azt felelte: a kormány azért most vezette be, mert “a fizetőképesség oldaláról most teremtődtek meg a feltételek”.

Korábban az Index arról írt, hogy a miniszterelnök fiát a Terrorelhárítási Központ (TEK) hozta haza Afrikából, az ezt firtató kérdésre Lázár János leszögezte: az Index újságírója hazudik, egy szó nem igaz ebből a hírből, és joggal várják, hogy a lap tegye meg a szükséges lépéseket.

“Ez meggyőződésem szerint vagy egy nagyon durva újságírói hiba, vagy pedig egy szándékos hazugság” – fogalmazott, kiemelte, egyetlen állami szervezet sem vett részt semmiféle hazahozatalban.

Az illegális bevándorlásról szólva Lázár János megerősítette, hogy a magyar kormány nem ért egyet a dublini menekültügyi rendszer reformjára vonatkozó európai bizottsági kezdeményezéssel.

A kabinet azonban nemcsak kritizálni akar, hanem javaslatot is tenni, ezért nyújtja be a helyzet rendezésére hivatott tízpontos akciótervet a brüsszeli testületnek, és a tagállamokat is igyekeznek meggyőzni a Schengen 2.0 helyességéről – mondta. A miniszter a legfontosabb feladatnak a külső határok biztosítását nevezte.

– MTI –