Százéves a sátoraljaújhelyi foci
A település Atlétikai Clubját
1909-ben alakították meg a
vármegyeháza nagytermében.
A korabeli dokumentumokból – és
Szerdahelyi István
nyugdíjas testnevelő tanár
kutatásai alapján – tudjuk, hogy
egy évszázaddal ezelőtt 165 rendes
és 29 pártoló tag saját
soraiból 34 tagú vezetőséget
választott, az első elnök pedig
Dókus Gyula lett. A
sportolást a Dohánygyár melletti,
honvédségi gyakorlótéren
lévő ideiglenes pályán
kezdték 1909 áprilisában,
míg a Sátoraljaújhelyi
Atlétikai Club football
szakosztályát három
hónappal később, 1909. július
8-án hozta létre Medveczky
Zoltán, Veres József, Nagy Miklós,
Haranghy Gyula, Gasparik Andor és
Róth Béla. Nem sokkal
később a gyártelep mellett (a
jelenlegi Achim és Bem utcák
közelében) avatták fel a
település első labdarúgó
pályáját, amelyen augusztus
8-án mutatkozott be az újhelyi
együttes: történetük első
nyilvános mérkőzését
Kassa csapatával vívták és
szenvedtek 3:1-es vereséget. A SAC
összeállítása ez volt:
Steinhoffer – Farkas I, Róth –
Kantha, Becske, Gasparik – Medveczky,
Lánczi, Veres, Nagy I, Farkas II.
Többször
költöztek
A későbbiek során oly sok sikert
szerzett klub labdarúgói
többször is költöztek: 1912-ben
már a Hecske városrészben
lévő pályán fogadták
ellenfeleiket, aztán 1923-ban
felépült a Dohány utcai komplexum,
amely több, mint fél
évszázadon keresztül volt az
otthonuk. Jelenlegi sporttelepüket, a festői
szépségű környezetben
lévő Pázsit utca
pályát 1978-ban avatták fel. Az
elmúlt évszázad során
gyakran változott az egyesület
elnevezése: hívták
Sátoraljaújhelyi Atlétikai
és Football Clubnak, MÁV SAC-nak,
Sátoraljaújhelyi
Egyetértésnek,
Sátoraljaújhelyi Spartacus
MEDOSZ-MÁV-nak és
Sátoraljaújhelyi TK-nak (ma ezt
használják). Megjárták a
járási bajnokságot, a megyei II.
és I. osztályt, az NB III-at és az
NB II-t – a második vonalban
harmincöt esztendővel ezelőtt
szerepeltek a legeredményesebben.
Történetük során számos
kiváló játékost adtak az
egyetemes magyar labdarúgásnak és
szakmai munkájukat pedig ugyancsak remek
edzők irányították. Az idei,
centenáriumi évükben, az
előrehozott tavaszi első fordulót
követően a 14. helyen állnak a megyei
I. osztályban. Petik Rezső
nyugalmazott tanár, a
sátoraljaújhelyi sport- és
közélet „lexikonja” elmondta,
hogy színeikben huszonhárom
játékos szerepelt, s
közülük (lapunk
tudósítóitól)
tizenöten kaptak dicséretet. Az
élcsoport: 6-szor került a jók
közé Ocsenás
József. 4-szer kapott jelest:
Janikó Róbert, Fodor
Róbert, Laczi Máté, Szabó
István. A házi
gólkirály Szabó
lett 15 találattal, őt
Laczi (9),
Ocsenás (7) és
Sikorszki Péter (6)
követi.
Érdekességek a száz esztendőből |
Ismertebb vezetők: 1909-1924: dr. Nagy Andor elnök, 1910-1937: Mattyasvoszky Kálmán a labdarúgócsapat mindenese, 1953-1985: Gyöngyösi András elnök és edző, 1950-1965: Szabados István és Soós Sándor intézők, 1962-1976: Lantos Miklós elnök és Pásztor Tibor szakosztályvezető. Sikeres edzők: 1952-1962: Erdei András játékos-edző, 1969-1972: Sipos Ferenc (egykori sokszoros válogatott labdarúgó), 1975-1978: Szalai István, 1970-1990: Szakál Miklós, 1965-1974: Erdei János, 1957-1964: Lévai Sándor. A legnagyobb közönségsiker: Sátoraljaújhelyi Spartacus – FTC 1-3, Magyar Kupa mérkőzés, 7 ezer néző (1972). A- és B-válogatottak (akik egykor Sátoraljaújhelyen játszottak): Stófián János, Palicskó Tibor, Egri Béla. Magasabb osztályba kerültek: Csabai Gyula (MVSC), Juhász Péter (Pécsi MSC), Csizi Gábor (DVTK), Barna Norbert (DVTK), Séra Béla (Borsodi Bányász), Szepesi Miklós (MVSC), Tokár Béla (DVTK), Csabai II József (Ferencváros, Zaragoza), Pataki József (Pécsi Dózsa). A legnagyobb arányú győzelem: Sátoraljaújhelyi TK – Ózdi Kohász 9-0 (NB II, 1949-1950-es szezon). A legnagyobb arányú vereség: Sátoraljaújhelyi Egyetértés – Miskolci VSC 0-11 (1927). A legjobb eredmény: 6. STK (edző: Fekete László, 1974, NB II, Keleti csoport). A leggyengébb eredmény: megyei I. osztályból kiestek a megyei II. osztályba (1984). Sportpályák: katonai gyakorlótér majd Gyártelepi pálya (1909), Hecske (városrész, 1912), Dohány utca (1923), Pázsit utca (1978). |