A Sárospataki kistérségben megvalósítandó program közvetlen céljai között szerepel a felsőfokú tanulmányokat folytató és befejező fiatalok otthoni gyakorlati-gyakornoki helyhez jutásának, elhelyezkedésének, visszatelepülésének segítése, továbbá a középiskolai végzős diákok továbbtanulásának orientálása, akik így a zempléni igényeket mérlegelve dönthetnek a választandó képzési irányukról.

A humán fejlesztő program realizálása hozzájárul a zempléni intézmények, vállalkozások innovációs és idegen nyelvi kommunikációs képességének, készségének és a támogatási források elérési esélyeinek javításához is.

A nyitórendezvény keretében elsőként Dr. Hörcsik Richárd a térség országgyűlési képviselője előadása hangzott el, Zemplén demográfiai helyzete és a jobbítás lehetőségei címmel, majd Aros János Sárospatak alpolgármestere ismertette a humánpotenciál fejlesztésére, a képzett fiatalok megtartására vonatkozó terveket Sárospatak elfogadott Városfejlesztési Koncepciója alapján.
Az első két előadó szavaihoz kapcsolódva Dr. Dankó László ZRE projektmenedzser a program indokoltságát, céljait, célcsoportjait, a megvalósítás menetét és ütemezését mutatta be a nyitórendezvény iránt érdeklődő foglalkoztatók és fiatalok, valamint a regionális sajtó számára.
A nyitórendezvény a programhoz már csatlakozott kistérségi foglalkoztatók és fiatalok közötti kötetlen ismerkedéssel, eszmecseréjével zárult.

A program indokoltsága: a társadalom és a gazdaság jelenségeit tanulmányozókat már régóta foglalkoztatja, hogy mi a jólét, a gazdagság, a versenyképesség forrása, s hogy ebben mi az ember szerepe? A 2. világháború utáni növekedési elméletek egyik irányzata az emberi tőkét tekinti a növekedés – fejlődés meghatározó tényezőjének.

Amerikai kutatások szerint az USA-beli GDP növekedés – forrásait tekintve – 1/6 részben a fizikai tőke, másik 1/6 részben a munka mennyiségének növekedésével, míg 4/6 részben az oktatás, tudás növekedésével van összefüggésben. Az oktatási ráfordításoknak, mint beruházásnak eredménye a képzettség, hozama pedig a képzettség által realizálható jövőbeni személyes jövedelem.

Az előző gondolatok alapján bizonyára elfogadható, hogy Zemplénnek is szüksége van a patrióta „kiművelt emberfők” tudására, szakértelmére, amit veszélyeztet a képzett fiatalok elvándorlása.

Zemplén leszakadásának ugyanis egyik széles körben tapasztalt oka, hogy a periférikus térségből felsőfokú tanulmányokat folytató fiatalok – kellő számban – sem a gyakorlati helyek, sem a tanulmányaik utáni pályakezdéshez nem találnak a képzettségüknek, elképzeléseiknek megfelelő fogadó helyet, s ezért más régiókban, a fővárosban, vagy külföldön keresnek és találnak munkát. Ennek következtében a régió humán erőforrás potenciálja észrevehetően meggyengült, kevés a fejlesztésekhez, vállalkozáshoz kezdeni és érteni tudó fiatal, s romlanak a demográfiai viszonyok, a szülők öregségükre magukra maradnak.

Járulékos következmény, hogy a szülők gyermekeik távoli letelepedését megtakarításaikkal is segítik, azaz nem a régióban kerülnek azok felhasználásra, elköltésre, így a térség belső kereslete is csökken.

A „Vissza a szülőföldre, Zemplénbe” projekt éppen ennek a tendenciának – ha nem is megváltoztatására,de – tompítására törekszik azáltal hogy hozzájárul a térség humán erőforrás potenciáljának növeléséhez és gazdasági fejlődésének előmozdításához, lassítja a felsőfokú képzettségű fiatalok elvándorlásának ütemét, miáltal hosszútávon javulhatnak a térség demográfiai viszonyai, s ezzel együtt csökkenhet a felnőtt gyermekek távoli letelepedéséhez szükséges szülői támogatás.

A projekt közvetlen eredménye az együttműködő partnerek számára egyebek mellett az lehet, hogy egyrészt a kistérség intézményeinek, vállalkozásainak, az ottani munkakörülményeknek, lehetőségeknek a megismerésén keresztül javulhat a kistérségből származó hallgatók, vagy már fiatal, pályakezdő szakemberek gyakornoki, vagy állásbani foglalkoztatásának helyi lehetősége és esélye.

Ezen túl a foglalkoztatók számára potenciális előny, hogy a kistérségben csökken a helyi kötődésű, keresett felsőfokú végzettségű szakemberekre vonatkozó munkaerőhiány, s általában is javul a kistérség szellemi potenciálja, belső kereslete. A kvalifikált, nyelveket beszélő, külföldön tanult, vagy már dolgozott fiatalok alkalmazása révén a kistérségi intézményekben, vállalkozásoknál nő az innovációs készség és a külső (pályázati, befektetői) források bevonásával összefüggő abszorpciós képesség.

A projekt közvetlen haszonélvezői azok a kistérségi továbbtanulni szándékozók, akik tájékoztatást kapnak a kistérségi felsőfokú állásigényekről, lehetőségekről, továbbá a felsőfokú tanulmányaikat befejező hallgatók, akik a projekt résztvevőiként helyben gyakornoki, vagy álláslehetőséghez szeretnének jutni, valamint azon intézmények, vállalkozások és civil szervezetek melyeknél a fiatalok korszerű, versenyképes tudásukkal elősegíthetik a fogadó szervezet fejlődését.

A projekt közvetett haszonélvezői a felsőfokú tanulmányaikat folytató, befejező hallgatók szülei, akik a kistérségi gyakornoki munka, esetleges állás révén megtakaríthatják gyermekük különélésének támogatását, továbbá a kistérség polgárai, minden intézménye és vállalkozása, akik számára élhetőbb marad szülőföldjük, lakóhelyük, s elkerülhető az USA déli államaiban kialakult (de már nálunk is érzékelhető) „white flight” jelenség.

A projekt megvalósítása során a hallgatóknak, álláskeresőknek nyújtott szolgáltatások között kiemelhető egy adatbázis kiépítése és megosztása a kistérségi intézményekről, vállalkozásokról, szakképesítésre vonatkozó fogadókészségükről, igényeikről, javaslataikról. Felvállalt feladatuknak megfelelően „Kistérségi munkaerő-piaci tréning” tananyagot készítettek és sokszorosítattak, s juttatnak el a programhoz csatlakozó fiatalok számára nyomtatott és elektronikus (cd-rom) kivitelben. Mentorprogramot működtetnek hétvégi konzultációk, távoktatás (email) formájában a gyakornoki és munkahelyi belépésre való felkészítésre. Kistérségi elhelyezkedési tanácsadás és katalizálás, valamint a jó gyakorlatok, helyi társadalom felé felelősséget tanúsító foglalkoztatók, sikeres „visszatérők” bemutatása, megismertetése is szerepel tevékenységeik sorában.

A nyitórendezvényt követően folytatják az együttműködői hálózatok építését, az új megkeresések, csatlakozni szándékozók tájékoztatását.

Októberben megkezdődik a hétvégi kistérségi munkaerő-piaci mentorálás, melyhez nyomtatott és elektronikus tananyag készült, s kerül kiosztásra. Az érdeklődő hallgatók hazautazásaikhoz, időbeosztásukhoz illeszkedve vehetnek részt foglalkozásokon, melyeket majd havi rendszerességgel tartanak az Újbástya Rendezvénycentrum halljában.

A mentorálással párhuzamosan a személyre szabott tanácsadást is elindítják, melyre a prozemplen@gmail.com email címen lehet jelentkezniük a program ezen szolgáltatása iránt érdeklődő fiataloknak, a konkrét gyakornoki, vagy álláshelyre vonatkozó elképzelés, europass önéletrajz megküldésével. A tanácsadást részben email útján, részben pedig személyes konzultáció keretében fogják megvalósítani.

A felvételi tájékoztatók megjelenéséhez időzítve Sárospatak középiskoláiban a végzős diákok számára konzultációkat szerveznek, melyek keretében bemutatják a kistérség intézményi és gazdasági struktúráit, munkaerő-piaci folyamatait, hogy azok, akik felsőfokú tanulmányaik befejezése után vissza szándékoznak térni szülőföldjükre, az itteni lehetőségeket is figyelembe véve válasszák meg továbbtanulásuk irányát.

A „jó gyakorlatokról” elektronikus hírlevél formájában tervezik tájékoztatni a fiatalokat és a foglalkoztatókat, hogy a hazatért, s gyakornoki helyhez, majd ennek eredményeként álláshoz jutók pozitív tapasztalatai, beszámolói reményt, biztatást adjanak, s a foglalkoztatókat is ösztönözzék a nagyobb aktivitásra.

A mentorprogram tapasztalatainak felhasználásával a program zárásaként a kistérségi társulás tanácsa számára egy, a visszatérést, hazatelepülést ösztönző stratégiai koncepciót fognak készíteni. Tervezik továbbá azt is, hogy a fiatalok visszavezetését célzó programot egyfajta adaptálható modellé fejlesztik, s tudásukat megosztják az érdeklődő, hasonló helyzetben lévő hazai és határon túli rurális térségek képviselőivel, civil szervezeteivel.

„A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”
A projekt azonosító száma: TAMOP-5.1.1-09/5-2009-0001
Közreműködő Szervezet: ESZA Nonprofit Kft.

<< vissza a BOON főoldalára