Rendszerváltás-évforduló: régi kérdések megválaszolására nyílhat most lehetőség

Akt.:
Ez is a régi rendszerrel szakító nagy pillanatok egyike: Nagy Imre és mártírtársai újratemetése 1989. június 16-án
Ez is a régi rendszerrel szakító nagy pillanatok egyike: Nagy Imre és mártírtársai újratemetése 1989. június 16-án - © Fotó: AFP
Miskolc – Mit hozott és mivel adós az állampártot leváltó új történelmi korszak?

Márciusban kezdődik a rendszerváltás harminca­dik évfordulójának emlékéve. Ebből az alkalomból készült összeállításunkban arról kérdeztük Fekete Sándor politológust (Miskolci Egyetem): hol a helye 1989-nek a magyar történelemben? Mi volt az a legfontosabb esemény-körülmény, ami akkor eldöntötte, hogy az államszocializmus véget ér? A szakmája szempontjai alapján, akár más szempontok alapján mennyire feldolgozott ez az időszaka a történelmünknek?

Időszerű lenne a rendszerváltozás miskolci eseményeinek feldolgozása.” Fekete Sándor

Politikai átmenet

Fekete Sándor: – A hatvanas évek végén kezdődő reformfolyamatok a gazdasági és politikai rendszerben egyaránt előkészítették a talajt a húsz évvel később bekövetkezett rendszerváltozásnak. Mint ismeretes, a reformfolyamatok lényegében egy sokat emlegetett „társadalmi szerződés” jegyében zajlottak le, amely nem mellékesen hozzájárult a rendszer legitimitásának fenntartásához. A társadalmi szerződés leegyszerűsítve arról szólt, hogy ha elfeledjük a múltat, és nem fordulunk a fennálló rendszer ellen, akkor esélyünk nyílik egy boldogabb életre. A párt – cserébe a társadalom hallgatólagos beleegyezéséért – gyarapodást és háborítatlan életet kínált. A rendszer az ezután következő gulyáskommunizmust csak úgy tudta finanszírozni, hogy közben felélte belső tartalékait. Ez nagyjából a nyolcvanas évek közepére nyilvánvalóvá vált. Ehhez kedvező politikai hátszélként hozzáadódott a szovjetek be nem avatkozási politikája, ezek a körülmények együttesen megteremtették a politikai átmenet lehetőségét – fogalmazott a politológus.

Végérvényesen

Az átmenet legnagyobb feladata az alkotmányos jogállam és a demokratikus intézmények megteremtése volt. Eközben a régi rend delegitimálódása Nagy Imre újratemetésével és az állampárt önfeloszlatásával gyakorlatilag és szimbolikusan is végérvényesen betetőzött.

A régi rend legitimitásának megszűnésével olyan átmeneti állapot – legitimációs vákuum – vette kezdetét, amely reálisan magában foglalta a legitimációs válság veszélyét is. Az új politikai pártok legitimitása ekkor még igencsak kérdésesnek számított, hiszen társadalmi bázisuk ekkor még ismeretlen volt. Számukra egyedül a kerekasztal tárgyalások kínáltak lehetőséget arra, hogy valamilyen legitimációs többletre mégiscsak szert tegyenek azáltal, hogy a nyilvánosság előtt demonstrálják: készen állnak a változások levezénylésére. Erre égető szükségük volt, mivel tömegtámogatottságuk korántsem volt egyértelmű – magyarázta Fekete Sándor.

A hiány szerepe

Fekete Sándor így folytatta: A rendszerváltozás útjának az az ára, hogy az új rendszer nem a társadalom közös vállalkozásaként jelent meg, nem rendelkezik olyan erkölcsi megerősítéssel, amely abból fakad, hogy a de­mokratikus köztársaság a mi alkotásunk, tehát a miénk… Ez a hiány egy fontos legitimációs forrástól fosztotta meg az új politikai berendezkedést.

1989 őszén távozhattak Nyugatra Magyarországról a keletnémet menekültek | Fotó: AFP

Az átmenet során kialakult legitimációs zavart, gyengeséget részben az okozta, hogy az új pártok tömegtámogatása bizonytalan volt, továbbá negatívan hatott az a kiemelt körülmény is, hogy hiányzott az új rend legitimitását megteremtő alapítóaktus. A lehetséges okok között említhetjük a tömegmozgalom hiányát és az elitek egyezkedését a társadalom feje fölött. Az első szabad választások után a legitimitás-deficitet növelhették a kormány bizonyos intézkedései, továbbá a gyors kijózanodás és az ország előtt álló problémákkal való szembesülés.

Időszerű múltfeldolgozás

– Véleményem szerint a fenti körülmények miatt máig ható probléma az új magyar demokrácia legitimitásának kérdése, s nem véletlenül kerül előtérbe újra meg újra a rendszerváltozás minőségének és mélységének a megkérdőjelezése. Ezzel együtt a politikai elit érdeke lenne a téma mielőbbi lezárása, s a társadalom számára is megnyugtató rendezése. Ráadásul az elmúlt 30 évben egy teljesen új, a demokratikus Magyarországba született generáció jelent meg, akiknek már csak a szocializációs mechanizmusok és szüleik el­beszélése adhat támpontot az események értelmezésében, véleményezésében. S vé­gezetül egy fontos miskolci adalék, amely hiányérzetként jelentkezik: rendkívül időszerű lenne a Miskolc-monográfia folytatása, s a rendszerváltozás miskolci eseményeinek feldolgozása. Úgy vélem, ezzel (is) tartozunk a rendszerváltó elődöknek – értékelte lapunknak Fekete Sándor.

ÉM


Ez történt: 1989 legfontosabb eseményei

1989. január 28. Pozsgay Imre államminiszer a rádió 168 óra című műsorában nyilatkozott az MSZMP KB történelmi albizottsága a kutatások alapján népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt.

1989. február 20-21. Az MSZMP KB ülése elfogadta az új alkotmány koncepciójáról szóló tájékoztatót. Eszerint a párt lemond arról, hogy rögzítsék vezető szerepét a készülő alaptörvényben.

1989. március 8-10. Az Országgyűlés ülésszakán Szűrös Mátyást választották meg a parlament elnökévé.

1989. március 11-12. Országos gyűlést tartott a Magyar Demokrata Fórum. A több mint 13 ezres tagság képviseletében mintegy félezer küldött gyűlt egybe Budapesten a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában.

1989. március 15. Először volt munkaszüneti nap március 15., Magyarország nemzeti ünnepe. Az ellenzékiek külön rendezvényeken ünnepeltek, a budapesti megmozdulásain mintegy 80-100 ezren vettek részt.

1989. március 22. Megalakult az Ellenzéki Kerekasztal

1989. május 2. Nemzetközi sajtótájékoztatón kihirdették a vasfüggöny lebontását Hegyeshalomnál

1989. június 16. Nagy Imre újratemetése

1989. július 6. A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette Vida Ferenc bíró 1958. június 15-iki ítéletét, és bűntelennek jelentette ki Nagy Imrét és vádlott-társait. Ugyanezen a napon hetvenhét éves korában meghalt Kádár János.

1989. szeptember 10-én a magyar kormány megnyitja nyugati határát az NDK-menekültek előtt.

1989. október 23-án, déli 12 óra 3 perc 28 másodperckor Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Parlament egyik teraszáról kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot.

1989. november 26. Négy igenes népszavazás.


Hazamennek a szovjet katonák
Miskolc - „30 éve szabadon” néven nyilvánította a kormány emlékévvé a 2019. március 15. és 2021. június 19. közötti időszakot. A létrehozott emlékbizottság elnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki a Fidesz alapítója volt, és 1990 óta képviselő. A társelnök Gulyás Gergely, a Miniszterelnök...

Lekerültek az épületekről az állampárti korszak szimbólumai
Miskolc - Mikor érezték úgy, hogy a rendszerváltoztatás feltartóztathatatlan Magyarországon? A rendszerváltoztatás huszonötödik évfordulója adta az alkalmat, hogy a – ma már történelmi – korszak miskolci szereplőit megszólaltassuk. Beszélt sorozatunkban Balázsi Tibor, az MDF volt országgyűlési ké...



Lakóhelyem.
BOON.HU






hirdetés