A 2010-es nagyárvíz után döntött a kormány a felsőzsolcai védművek megerősítéséről. Ennek része volt a körgát megépítése. A felépítendő védmű érdekében azonban több ingatlantulajdonos telkét kurtították meg. Ráadásul a vészhelyzet védelme alatt előzetes egyeztetés nélkül volt lehetőség a gátépítés megkezdésére, anélkül, hogy az ingatlantulajdonosokkal megegyezett volna a kisajátított terület vételáráról, vagy az ingatlanokban okozott károk ellentételezéséről.

A gát tavaly nyáron ekészült, de az ígért ellentételezés a mai napig nem történt meg. Azóta több érintett olvasónk érdeklődött, hogy mikor számíthatnak kártérítésre. Egyik olvasónk szerkesztőségünknek címzett elektronikus levelében a következőképpen fogalmazott: “katasztrofális helyzet van az árvízi gátépítés folyamán történt kisajátitás ügyében, lehet, hogy lerágott csont az árvíz de több száz család kisajátítási ügye az nem.”

Kérdéseinkre az illetékesektől több alkalommal kaptuk azt a választ, hogy heteken belül megkeresnek minden érintett ingatlantulajdonost, és ajánlatot tesznek az elfoglalt területek és okozott károk ellentételezésére. A folyamat azonban minden alkalommal csúszott.

Megvan rá a pénz

Néhány nappal ezelőtt kedvező hírt kaptunk az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól. Mint olvashattuk, a tulajdonosokat az adásvételi ajánlattal, az eljárással megbízott ügyvédi iroda legkésőbb február végén, március elején írásban keresi meg. A tulajdonosok részéről elfogadott adásvételi szerződések alapján a kifizetéseket végrehajtják. Mint megtudtuk, a vízügyi szervezet átalakítása lassította a kártérítés folyamatát. A Vidékfejlesztési Minisztériumtól ugyanis a Belügyminisztérium hatáskörébe került az ágazat. Az új főszervezet 2012. január 1-jével Országos Vízügyi Főigazgatóság elnevezéssel alakult meg a Belügyminisztérium felügyelete alatt. Ezt követte az, hogy az előző felügyeleti szerv (a Vidékfejlesztési Minisztérium) a forrásokat átadta a Belügyminisztérium részére. Ez az eljárás befejeződött, ennek következtében valóban küszöbön áll a kifizetés megkezdése.

Nem nulláról indul

Egyébként dr. Tóth Lajos, Felsőzsolca polgármestere is élére állt a kártalanítás felgyorsításának és legutóbb január 20-án kereste meg levélben a vízügyi főhatóságot, hogy tájékoztassa a kárenyhítés ütemezéséről, valamint arról, hogy a lakosság kihez fordulhat egyéni panaszával. A városvezető felajánlotta a tájékoztatásban együttműködését is.
A kárenyhítési ügyek azért nem nulláról kezdőnek el, hiszen az építkezések megkezdése előtt elvégezték az érintett telkeken egy gyors állapotfelmérést és azt egyeztették az ingatlantulajdonosokkal is. Ez azért volt szükséges, mert volt olyan ingatlan, ahol építményeket, kerítést kellett lebontani, vagy gyömölcsfákat kivágni.

ÉM-SZB

<< vissza a BOON főoldalára