2011.06.02. 14:54
Lippai Ákos: Az őszi pontok is kellettek az aranyhoz
<p>Szombaton bajnoki címet ünnepelt, hétfőn pedig a másodosztály legjobbjának járó díjat vehetett át Lippai Ákos, a DVTK csapatkapitánya.</p>
Lippai Ákos, a Diósgyőri VTK NB II-es labdarúgócsapatának játékosa a múlt hét végén klubja bajnoki címét, az élvonalba jutást ünnepelhette, míg a hét első napján a Hivatásos Labdarúgók Szakszervezete gáláján a Legjobb másodosztályban szereplő játékosnak járó díjat vehette át. A középpályás, aki két hét múlva tölti be a 32. életévét, egy esztendő híján két évtizede kezdett el futballozni, mégpedig Diósgyőrben. És bár nem volt mindig a Diósgyőr labdarúgója, de ennek is megvan az oka.
Nyugodt körülmények
– Jó lett volna, ha mindig ilyen nyugodt körülmények között lehetett volna Diósgyőrben futballozni, mint ezen a tavaszon, de sajnos, ez az elmúlt több, mint tíz évben ez nem így volt – mondta Lippai Ákos. – De, amikor először eligazoltam innen, annak még nem ez volt az oka, akkor a Tornyi Barnabás edző nevével összeforrt DFC nagyon jó erőkből állt, és nekem fiatal játékosként fejlődésre volt szükségem, így az NB III-as Edelénybe igazoltam. Aztán 1999-ben hívtak és visszatértem, Temesvári Miklós csapatában NB I-es játékos lettem. Kicsit hasonlított az a nyár a tavalyihoz, amikor 19 játékos távozott a klubtól, hiszen 12 éve is zömében fiatalokból, környékbeli, illetve diósgyőri nevelésű játékosokból próbáltak meg csapatot formálni, egy-két légióssal kiegészítve. Sajnos, bár akkor ősszel nem szerepeltünk rosszul, annak az évadnak a végén is kiesett a Diósgyőr az NB I-ből. Valószínűleg az volt a klub egyik legválságosabb időszaka, hiszen 7-8 fordulóval a vége előtt már tudtuk, hogy meg fog szűnni a klub. Így is lett, és mivel többre vágytam a hetedik vonalnál, ahol a DVTK kezdte az őszt, eligazoltam, de egy év múlva, amikor a második vonalban tudott szerepelni a diósgyőri együttes, visszatértem.
Lippai Ákos elmondása szerint az optimizmusát, azzal kapcsolatban, hogy rendeződik a helyzet Diósgyőrben, az élet nem igazolta vissza, így újra eligazolt, és volt, hogy hiába hívták vissza az elmúlt években, nem jött.
– A legtöbb játékos számára fontos a nyugalom, a játékra összepontosítani csak a rendezett háttérrel lehet, és ilyen helyzet sokáig nem állt fent Diósgyőrben, akkor sem, amikor harmadjára visszatértem – mondta Lippai Ákos. – Megmondom őszintén mindig is figyeltem arra, hogy mi történik a szülővárosomban a foci terén, de ha nem érdeklődtem volna, akkor is biztosan megtalálnak a hírek. Amikor harmadszor is visszaigazoltam, már voltak arra irányuló jelek, a tulajdonosi szerkezetet illetően, hogy jó irányba mehet a diósgyőri foci. De mégsem így lett, bizonyára sokan emlékeznek a tavaly nyári történésekre.
Lippai Ákos hitt Benczés Miklósban
Amelyek között az is egy epizód, hogy kevesen múlt, hogy Lippai Ákos elhagyja a DVTK-t. És, hogy miért maradt?
– Játszhattam volna az NB I-ben, volt ajánlatom, de hittem abban, hinni akartam azt, amit Benczés Miklós közvetített felénk – válaszolta Lippai Ákos. – Az edzőnkkel tartották a kapcsolatot az akkor még csak a küszöbön álló tulajdonosnak a képviselői, és Miki volt az, aki tartotta a lelket a játékosokban. Hittünk neki, hittünk benne, hogy ennyi rossz után valami más, valami jobb jöhet. Szerencsére így történt. Rendeződött, stabilizálódott a helyzet. Mostanában sok szó esett, esik a tavaszi remek szereplésről, de ez önmagában kevés lenne, ha az ősszel nem szerzett volna annyi pontot a csapat, mint amennyit. Nagyon sokat érnek az akkori produkciók, így utólag a hihetetlennek tűnő körülmények között lejátszott meccsek, megszerzett pontok. Ez a bajnoki cím ünneplésének a pillanatában lehet, hogy egy picit feledésbe merül, de enélkül aligha készülhetnénk az NB I-re.
Jó játékkal
Arra a kérdésre, hogy nem fájlalja-e, hogy a múlt szombaton Mezőkövesden csak szűk körben örömködhettek, nem ezrekben, hanem ,,csak” százakban lehetett mérni a tömeget, a középpályás így válaszolt:
– Persze, hogy jobb lett volna, ha a pályán olyan eredményt érünk el, hogy a meccs végén együtt ünnepelhettünk volna mindazokkal, akik eljöttek Mezőkövesdre. Nem jött össze, kár is ezen meditálni, hogy miért nem, mert itt van előttünk a hétvége, az utolsó hazai meccs szombaton, amelyen győzelemmel, közönségszórakoztató, jó játékkal szeretnénk megörvendeztetni a várhatóan több ezres szurkolótáborunkat. Érdekes évad végén búcsúzhatunk el a publikumtól egy szép tavasszal, nagyon mélyről indulva, a csúcsra érve. A klub új tulajdonosa két év alatt szerette volna visszajuttatni a csapatot az élvonalba, ez szerencsére hamarabb sikerült, egy olyan nehéz évad után, mint amilyen a kiesését hozó centenárium volt.
Az egyéni az közös
A csapat diadala mellett egy egyéni sikert is elkönyvelhetett Lippai Ákos. A Hivatásos Labdarúgó Szakszervezet tagjai, játékosok, edzők szavazatai alapján a második vonal legjobb játékosának választották.
– Jóleső elismerés, de a bajnoki címnek sokkal jobban örülök – mondta a DVTK csapatkapitánya. – Ebben az egyéni díjban természetesen benne van a csapat szereplése is, szoros versenyben előztem meg Bajzát Pétert, felteszem azért, mert a mi csapatunk előrébb végzett az övénél. Köszönettel tartozom mindenkinek, hogy ezt az elismerést én vehettem át, de elsősorban a csapattársaimnak köszönöm, mert nélkülük, az ő jó teljesítményük nélkül aligha került volna szóba a nevem.
A szombaton 19.30-kor kezdődő Diósgyőri VTK – Ceglédi VSE NB II-es bajnoki labdarúgó mérkőzésen ünnepli a hazai együttes az előző fordulóban elért bajnoki címét.
Veréb György megbecsüli azt, hogy 61 és félévesen NBI-es kapusedző lehet.
Szombaton este bajnok lett a Diósgyőri VTK NB II-es labdarúgócsapata.
“Ki nyeri a BL-t? Milyen bélelt? Hát a Barsza, vagy a MU? ”
Miskolc – 2011. május 28-án eljött a nap, amit minden Diósgyőr-szurkoló várt: 37 év után ismét bajnokcsapatot ünnepelhetett Magyarország legfanatikusabb szurkolótábora! Íme a BOON kis mozija a BAJNOKCSAPAT tiszteletére a kövesdi meccsről, Csáki József emlékének ajánlva.
…, hogy 3-1 az eredmény Vácon, s ezzel BAJNOK a DIÓSGYŐR! Öltöző, klubház, ünneplés, fieszta, pezsgő, extázis
