Stroke, azaz amikor az ész megáll…

Miskolc - Dr. Csiba László: Nem csak kampányszerű szűréseket kellene indítani, speciális Erzsébet-utalvány kellene.

Amikor az ész megáll – ellentmondások és meglepetések a kutatásban és a klinikumban. Ezzel a címmel tartott érdekfeszítő előadást dr. Csiba László professzor, akadémikus, a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója a miskolci MTA székházában.

Nem a háziorvost, hanem a mentőt kell hívni stroke gyanújával.

Dr. Csiba László

A miskolci B.-A.-Z Megyei Kórházban országosan is nagyszámú akutstroke-beteget látnak el magas színvonalon, nemcsak miskolciakat, nemcsak megyeieket, hanem megyehatáron túlról érkezőket is. Többek között erről is szó volt az elmúlt héten megtartott telt házas MTA rendezvényen. Az előadás után rendhagyó módon, szinkronban kérdeztük a stroke-szakembert és testvérét, dr. Csiba Gábort, a B.-A.-Z. Megyei Kórház főigazgatóját a helyi gyakorlati gyógyításról. Előbb a kórházigazgató bevezetőjét hallgattuk meg.

Dr. Csiba Gábor: A Csiba család orvosdinasztia, nem csak régiónkban ismert. Édesapánk 47 évig dolgozott Sajószentpéteren mint köztiszteletnek örvendő körzeti orvos. Nyolc gyermeke közül hárman, az unokák közül hatan lettek, lesznek orvosok. Kevéssé ismert, hogy ikertestvérem, Gabriella Miskolcon gyermekorvosként dolgozik. A Sajószentpéterről származó Csiba család tagjai Alaszkától Párizsig, USA-tól Genfig és Koszovóig, valamint Magyarországon közel és távol élnek és dolgoznak. László bátyám a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Stroke Társaság és az European Stroke Organisation igazgatói tanácsának korábbi elnökeként jól ismeri az európai és a magyar stroke-helyzetet.

Professzor úr, mi a személyes véleménye a megelőzés hatékony módjáról, milyen a hazai és szűkebben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei stroke-ellátás?

Dr. Csiba László: Nem csak kampányszerű szűréseket kellene indítani, jó lenne, ha minden nyugdíjba vonuló kapna munkáltatójától egy speciális Erzsébet-utalványt, amit csak egészségügyi szűrésre lehetne használni. Az utalvány fedezné néhány rákfajta szűrését és az érbetegségek rizikófaktorainak diagnosztizálását.

Hazánkban évente 18–20 ezer ember halálát okozza a stroke. Jelenleg 180 000 ember él, aki már stroke-ot szenvedett el. Évente 45-50 000 új stroke-beteggel számolhatunk. Ennyire súlyos a helyzet?

Dr. Csiba László: A debreceni klinikán egy esztendő alatt cirka nyolcszáz akutstroke-beteget kezelünk. A miskolci megyei kórházban előfordult olyan, hogy csütörtöktől keddig tartó periódusban közel száz beteget szállítottak be. Testvérem, Gábor és kollégái munkája eredményeként, ellátásszervezést és technikai fejlesztést követően a feladatot mind szakmailag, mind technikailag a kórházban meg tudják oldani.

Dr. Csiba Gábor: Köszönöm az elismerést, de ez egy csapatmunka. A fejlesztést úgy neveztük el és úgy ismerik, hogy „Csillagpont-modell”. Ez nemcsak a stroke, hanem minden nagy halálozással és megbetegedéssel járó kóros állapotok ellátásának országosan egyedülálló modellje.

Jólesik az elismerés, igazi csapatmunka folyik nálunk.

Dr. Csiba Gábor

Mi lehet az oka, hogy a stroke-megbetegedések terén megyénkben ennyire rossz a helyzet?

Dr. Csiba László: Sok ezer férfi dolgozott a kohászatban egészségtelen, stresszes munkahelyen, több műszakban. Helytelen táplálkozás, túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, stressz együtt idézhette elő ezt a helyzetet.

Nem csak az idősek megbetegedése, a betegek 25 százaléka 60 évnél, 8 százaléka 50 évnél fiatalabb. Ezért 40–45 éves kortól egy-kétévente lenne ildomos az érbetegségek szűrővizsgálata. Magas vérnyomás, cukorbetegség esetén hét-nyolcszoros az esély az agyi katasztrófa kialakulására. A stroke befolyásolható rizikófaktorai: a magas vérnyomás (a legfontosabb), a diabetes, kóros koleszterinszint (a gyilkos LDL cholesterin) a szívritmuszavar (fiataloknál is), az elhízás, a túlzott sófogyasztás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a nyaki érszűkület. A szélütés csak az egyik megnyilvánulása a szinte minden artériát károsító érelmeszesedésnek. Ez a folyamat hat a szív és az alsó végtagokat ellátó erekre. Ezért szorosan együtt kell működni a neurológusoknak, a kardiológusnak, az érsebészeknek, a belgyógyászoknak és a háziorvosoknak. A stroke-megelőzés fontos része, hogy a szívritmuszavarban szenvedő betegek rendszeres kezelésben részesüljenek. A szívritmuszavar csaknem ötszörösére növeli a szélütés veszélyét. A TIA (átmeneti végtagbénulás, beszédzavar, zsibbadás, mely rövid időn belül elmúlik) a stroke előszobája, ezeket az eseményeket napokon-heteken belül súlyos stroke követheti. Sokan nem fordulnak orvoshoz, mert elmúltak a tünetek. Nagyon hibás magatartás! Azonnal stroke-központban kell jelentkezni TIA után is!

Mi a teendő, ha a stroke tüneteit észleljük?

Dr. Csiba László: Az időablak nagyon rövid, néhány óra. Nem a háziorvost, hanem a mentőt kell hívni, ha féloldali zsibbadást, féloldali gyengeséget, szótalálási nehézséget észlelünk. A térségből a beteget a miskolci megyei kórházban levő stroke-centrumba kell szállítani. Véleményem szerint ebben a régióban csak ez az osztály alkalmas a stroke ellátására. A Csillagpont Kórházban 24 órában olyan komputer tomográf (CT) berendezések működnek, amelyek érfeltöltéses vizsgálatra is alkalmasak. A koponya CT-vizsgálatot sürgősen el kell végezni, lehetőleg érfeltöltéses vizsgálattal együtt. Csak a CT-vizsgálattal tudjuk eldönteni, hogy agyi infarktust vagy agyvérzést szenvedett-e betegünk. E két lelet ismeretében el lehet dönteni, milyen kezelésre lesz szükség. A vérrögoldó kezeléssel, illetve újabban egy dugóhúzószerű érbe vezetett katéterrel néhány órán belül a betegek egyharmadában tünetmentességet vagy jelentős javulást lehet elérni. A miskolci megyei kórház kollektívája óriási sikereket ért el ezen a területen. Dr. Valikovics Attila főorvos és dr. Lázár István doktor neve országosan ismert, és a mellettük dolgozó orvoskollégák – ideggyógyászok, radiológusok, idegsebészek, intenzívesek – is kiváló szakemberek. Elismeréssel adózom annak a kollektívának és testvéremnek, Csiba Gábornak, akiknek köszönhetően az elmúlt évek során fantasztikusat fejlődött a megyei kórház és azon belül a stroke-betegek ellátása is. Debrecen és Miskolc között élő együttműködés van. Valikovics főorvos előadásokat tart Debrecenben, Lázár doktor konzulens nálunk, és beavatkozásokat is végez. Igazi, a betegek javát szolgáló együttműködés. Nemcsak a stroke akut kezelése, hanem a stroke megelőzése is fontos. Gábor testvérem ötlete volt a chips-adó, ami áttételesen az egészséges táplálkozás irányába tett lépésnek tekinthető.

Én úgy vélem, a nyugdíjba vonulás alkalmával kellene a lehető legalaposabban szűrni az embereket, a szűrés ne csak bizonyos rákfajtákra, hanem az érbetegségek rizikófaktoraira is terjedjen ki. Ennek költségeit fedezné az az utalvány, amelyet a munkáltató ajándékozna a volt dolgozójának.

Dr. Csiba Gábor: Az elismerő mondatok jólesnek, de még egyszer hangsúlyozom, ez csapatmunka. Bátyám – aki egész életét a stroke kutatásának és gyógyításának szentelte – közreműködésével létrehoztuk a megyei kórházban a Vascularis Központot, hogy „mindenki egyért, egy mindenkiért” dolgozzon. Kidolgoztuk a debreceni és miskolci stroke-központok együttműködésének irányait.

Professzor úr, élvezettel olvastam a Kérem, boncoljanak fel című könyvét. Jó humorérzékkel jelenítette meg az orvos és a beteg közötti kapcsolatot. Marad még ideje az írásra?

Dr. Csiba László: Kevés, de nem teszem le a tollat. Az élet folyamatosan produkálja azokat a helyzeteket, amelyeket mindenképpen ki kell írnom magamból.

ÉM