Két kapus is kevés

A sportban jártasak jól ismerik azt a kifejezést, amelyet bombagólok esetén gyakran mondanak a szurkolók: ennél a lövésnél akár ketten is állhattak volna a kapuban.

A sportcsatornák elszaporodása, a világháló hódítása óta, a kézi kamerák és az okostelefonok megjelenésével egyre több olyan sportteljesítmény válik ismertté, amely szájtátásra ad okot. Arról nem is szólva, hogy néhány pillanat műve, néhány kattintás, és már az egész világ láthatja a nap sztárját.

Aztán, ha az még valami extrém sportteljesítmény is, az különösen bizsergető érzés.

Az én történetem mégis kicsit más, bár a „két kapus is kevés” szófordulatra hajaz. Miközben korántsem kerített akkora feneket az esetnek akkoriban a sportsajtó, mint, mondjuk, annak, amikor az angol Chelsea futballcsapatának ikonikus labdarúgója, John Terry alkalmi kapusként kapott gól nélkül lehozta azt az élvonalbeli bajnoki meccset, amilyen a londoniak mindkét kapusa – Cech és Cudicini – megsérült, így ő állt a háló elé. Majd „elintézte”, hogy a Chelsea nyerjen…

Két hónappal ezelőtt az észak-amerikai profi jégkorongligában a Carolina–Toronto Maple Leafs-meccsen még ennél is nagyobb csoda történt. A Carolina mindkét kapusa negyedóra alatt harcképtelenné vált. Ekkor jött egy David Ayres nevezetű „jegesember”, aki valóban a jég készítéséért felelt. Beállt a kis vaskeretes ketrec elé, és huszonkét lövésből húszat megfogott. Persze, hogy győzött a Carolina…

De a sportban az is szép, hogy a hősök szabadon választhatóak.

Ez adja a felidézhető történetek diszkrét báját.

Jó emberöltővel ezelőtt a férfikézilabda hazai élvonalában játszott egyik bajnokin a feltörekvő győriek esélyesként látogattak Tatabányára. A Bányász ekkor már bőven túl volt az aranykorszakán. Csupa-csupa fiatal, rutintalan játékos alkotta a gárdát. Sőt, az akkori trend szerint az edzőjük, az egykori válogatott kapus, Szabó László is sihedernek számított a maga negyven-egynéhány évével. A meccsen a hazaiak vergődtek, a vendégek pedig szórták a gólokat.

Aztán egy negyedóra leforgása alatt sérülés miatt a Bányász mindkét kapusa kidőlt. Síri csend telepedett a nézőtérre. Mi lesz most? Ekkor Szabó felállt a kispadról, Komótosan levette a mackófölsőjét. Végzett néhány karkörzést, felhúzta a könyökvédőit, és beballagott az üres kapuba. Majd kivédte a győriek szemét.

Mondanom sem kell, győzött a Bányász, a lelátó népe pedig felállva ünnepelte kapusát, edzőjét, csapatát. Csak hát erről nem készült videó…