Kvótareferendum – Hétfőn kezdi tárgyalni az Ab az ombudsman uniós kvótarendszerrel kapcsolatos beadványát

Budapest – Hétfői teljes ülésén kezdi tárgyalni az Alkotmánybíróság (Ab) az ombudsman uniós kvótarendszerrel kapcsolatos beadványát, amelyben alkotmányértelmezést kért a menekültek tömeges áthelyezésének lehetőségét illetően – olvasható a testület honlapján csütörtökön közzétett napirendben.

Székely László alapjogi biztos tavaly december elején fordult az Ab-hez az uniós kvótarendszer, a menekültek tömeges áthelyezésének lehetősége miatt. Indítványában egyebek mellett azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából – egyéni vizsgálat nélkül – áthelyezést lehetővé tenni, ha erre nem adott át hatáskört az uniónak, és ez az intézkedés emberi jogi tartalmában erőteljesen aggályos.

Az Ab honlapján megjelent munkarendből az is kiderült, hogy a testület keddi teljes ülésén folytatja az Országgyűlés által május 10-én elrendelt, uniós kvótarendszerrel kapcsolatos népszavazást érintő két ügy tárgyalását. Mindkét ügyet június 7-ei teljes ülésén kezdte el tárgyalni az Ab.

Az egyik ügy a népszavazását elrendelő parlamenti határozat alaptörvény-ellenességének vizsgálata, amelyhez három indítványt egyesítettek. A testület ebben az ügyben főként azt vizsgálhatja, hogy a parlamenti eljárás megfelelt-e az alkotmányos szabályoknak, illetve törvényes volt-e. A három indítványozóból kettő magánszemély, harmadikuk pedig Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselő.

Az egyik indítvány szerint a határozat meghozatalára az Országgyűlésnek nem volt hatásköre, mivel a népszavazási kérdés az unió közös politikájára vonatkozik. Továbbá szerinte nemcsak a törvényalkotási bizottságában, hanem az európai ügyek bizottságában is le kellett volna folytatni a vitát a javaslatról.

A másik magánszemély egyebek mellett hivatkozott az Európai Bizottság (EB) május 4-ei – a közös európai menekültügyi rendszer reformjára irányuló – előterjesztésére, amely szerint akár 100 milliárdos költséggel is járhat Magyarország számára, ha kimarad a migránsok áthelyezésére vonatkozó uniós mechanizmusból. Az indítványozó szerint az Országgyűlés figyelmen kívül hagyta az alaptörvény egyik rendelkezését is, amikor nem mérlegelte a népszavazással és az EB-előterjesztéssel összefüggő lehetséges költségvetési kihatásokat.

Szanyi Tibor szintén hivatkozott az EB május 4-ei döntésére, továbbá felvetette, hogy a parlamenti határozat megszületéséhez vezető eljárás alaptörvény-ellenes és házszabálysértő.

A másik ügy, amelynek tárgyalását kedden folytatja a testület, Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnökének alkotmányjogi panasza. A politikus a Kúria május 3-án közzétett döntését támadta meg, amely szerint lehet népszavazást tartani a kormány által megfogalmazott kérdésről.

A kormány népszavazási kérdése úgy szól: “Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Fodor Gábor a kúriai döntést támadó indítványában elsősorban arra hivatkozik, hogy a kormány kérdése nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani. (Ezzel a problémával foglalkozott a Kúria a május 3-ai határozatában és úgy döntött, hogy a parlament hatáskörébe tartozik a kormány által megfogalmazott kérdés.)

Az MLP elnökének indítványa felvetette azt is, hogy a Kúria határozata sérti az indítványozónak azt az alaptörvényben biztosított jogát, hogy az alapvető jogokat biztosító államban éljen, továbbá “a népszavazás elrendelésével – sikerétől függetlenül is – kétségessé válhat Magyarország európai uniós tagsága”. Az indítvány szerint ugyanis ha a népszavazás eredményes és érvényes lesz, és a nemek győznek, akkor az uniós szabályozással ellentétes helyzet alakulhat ki, ami kétségessé teheti Magyarország uniós tagságát.

– MTI –



Sporthírek