Kúriai kollégiumvezető: devizahiteles perekben nem lejt a pálya

Budapest – Devizahiteles perekben nem lejt a pálya sem a bankok, sem az adósok felé – szögezte le Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője kérdésre válaszolva a legfelsőbb bírói fórum szerdai félévzáró sajtótájékoztatóján Budapesten.

A bírónak minden ügyben törvényes döntést kell hoznia – tette hozzá.

A kollégiumvezető szerint devizahiteles ügyekben a kölcsönszerződések érvénytelenségére alapított pereskedés több szempontból sem tűnik célszerűnek.

Egyfelől a devizahitelezés problémái többnyire a hitelnyújtás után bekövetkezett drasztikus árfolyamváltozásokból erednek, a szerződés érvénytelensége azonban a szerződés megkötésekor fennálló körülmény. Másrészt, ha mégis kimondják egyes ügyekben a kölcsönszerződés érvénytelenségét, akkor nyomban esedékessé válik a teljes kölcsönösszeg és törvényes kamatainak visszafizetése – figyelmeztetett a szakember.

Wellmann György elmondta: több mint kétszáz devizahiteles ügy van a Kúrián, az alsóbb fokú bíróságokon pedig sok ezer. Júniusban megszületett az újabb, már harmadik jogegységi döntés a devizahitelekkel kapcsolatban, amelyben kimondták: érvényes az a devizahiteles kölcsönszerződés, amelyben a tartozás összege forintban meghatározott, de azt a nyilvántartás devizában egyértelműen tartalmazza és kiszámítható.

A kollégiumvezető kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a bankszövetséghez áprilisban írt levelét félreértelmezték: nem elnézést kért, hanem tényszerűen közölte, hogy az egyik devizahiteles ügyben hozott kúriai döntés ellentétes a legfelsőbb bírói fórum korábbi jogegységi határozatával.

A félévzáró sajtótájékoztatón Darák Péter, a Kúria elnöke elmondta: a legfelsőbb bírói fórumra érkező ügyek egyetlen területen emelkedtek drasztikusan, 2015 első félévéhez képest az idei első félévben csaknem háromszorosára – 165-ről 445-re – emelkedett a gazdasági ügyek száma, ami javarészt a devizahiteles perek hatása. Ezen kívül büntető ügyszakban érzékelhető lassú, de szakadatlan emelkedés.

Az első félévben kilencszázezer látogatója volt a Kúria honlapjának, mintegy kétszáz jelentős döntésről tettek közzé összefoglalókat, és csak ezekre mintegy százezren kattintottak.

A Baka András korábbi – mandátumának lejárta előtt eltávolított – főbíró strasbourgi bíróságon megnyert perével kapcsolatos kérdésre a Darák Péter annyit reagált: az eljárás két résztvevője Baka András és a magyar állam, tehát ebben az ügyben a Kúriának nincs teendője.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, büntető ügyszakos tanácselnök a sajtótájékoztatón a büntetőeljárási törvény kodifikációjáról elmondta: nagymértékben épít az ítélkezési gyakorlatra, a bírói tapasztalatra, és az elképzelések szerint 2018-ban lép hatályba. Lényeges, az ügyek gyorsabb elbírálását eredményező változás lehet, hogy a tárgyalásokon a vádlott részvétele jogosultság, de nem kötelezettség lesz. Várhatóan megszűnnek a kiemelt ügyek, és a laikus bírák, ülnökök mára már kissé meghaladott rendszere is lényegesen szűkebb körre szorulhat vissza. Az új büntetőeljárási törvény jelenlegi tervezete szerint már csupán a fiatalkorúak és a katonák ügyeiben lennének ülnökök a hivatásos bíró mellett a bírói tanácsban.

Gyorsíthatja a pereket az is, hogy egyszerűsödhetnek a bizonyítás szabályai, például nem kell majd bizonyítani olyan tényeket, amelyeket a vádlott, a védő és a vádló sem vitat – tette hozzá Kónya István.

Székely Ákos, a Kúria büntető kollégiumának vezetője hozzáfűzte, az új büntetőeljárási törvény értelmében várhatóan lehet majd fellebbezni a hatályon kívül helyező döntések ellen, ami szintén az eljárások gyorsítását szolgálhatja.

A kollégiumvezető elmondta azt is, hogy az Európai Unió Bíróságának egy júniusi döntése értelmében a magyar hatóságok által kibocsátott európai elfogatóparancsok, valamint a külföldi ítéletek érvényének elismerése nem felel meg az uniós gyakorlatnak, így most mindkét jogintézmény működése bizonytalan. Erre a helyzetre a magyar hatóságoknak rövid időn belül reagálniuk kell – fűzte hozzá.

Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási-munkaügyi kollégiumának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: a versengő népszavazási kezdeményezések benyújtásának eddigi gyakorlata – a Nemzeti Választási Iroda előterében februárban lezajlott események ismeretében – nyilvánvalóan nem tekinthető jogállaminak. A szabályozást időközben módosították, így a probléma feltehetően kezelhetővé vált. Az új rendelkezések szerint már futhatnak egymás mellett hasonló népszavazási kérdések, és az dönt majd, hogy melyik kérdésben gyűlik össze előbb a szükséges 200 ezer aláírás.

A közigazgatási-munkaügyi kollégium az első félévben foglalkozott még egyebek mellett a kormánytisztviselői döntőbizottság gyakorlatával kapcsolatban a Kúria elé került ügyek általános tapasztalataival is, például a vezetői bizalomvesztés fogalmának értelmezésével. Egyre több földügy jelenik meg a Kúrián, egyik fontos kérdésük, hogy a helyi földbizottságok milyen pozícióban vesznek részt az eljárásokban – ismertette Kalas Tibor.

– MTI –