Külügyminisztérium: a Mongóliában dolgozó magyar bányászok nem kértek információt a munkavállalási feltételekről
Az MTI a Blikk információjával kapcsolatban kereste meg Külügyminisztériumot: a napilap arról számolt be, hogy “busás fizetés ígéretével csaltak ki, majd embertelen körülmények között rabszolgaként dolgoztattak” több tucat magyar férfit egy mongóliai vasércbányában. A lap szerint az újsághirdetésben toborzott magyar munkásokat a hét valamennyi napján 10-12 órában dolgoztatták a Góbi sivatagban, megfelelő ellátás és szakszerű orvosi felügyelet nélkül, és végül nem fizették ki őket. Az újság arról is beszámolt, hogy a munkások közül többen maradandó sérüléseket szereztek, és egyikük egy éjszakai műszak előtt “holtan esett össze”.
Az egyik dolgozó e-mailben arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a mongóliai munkalehetőségről az interneten szerzett tudomást. Beszámolója szerint felhívta a megadott telefonszámot, majd személyes találkozón ismertették vele a munkafeltételeket, amelyek – mint később kiderült – nem fedték a valóságot.
Közlése szerint fűtetlen szálláson laktak, ehetetlen ételeket kaptak, és a megfelelő higiéniai feltételek sem voltak adottak. A napi 12 órás munkát “lehetetlen körülmények között” kellett végezniük. Nem kaptak orvosi ellátást, ennek következtében egy kollégájuk meghalt – írta az egyik, Mongóliát megjárt magyar munkavállaló.
A magyar dolgozók kálváriájával kapcsolatban a Külügyminisztérium az MTI megkeresésére azt írta, hogy információik szerint összesen mintegy 40 magyar bányász dolgozott 2011 tavasza óta a mongóliai Altain Khuder bányatársaságnál, és tudomásuk szerint jelenleg is dolgoznak kint magyar munkavállalók. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy előzetesen egyetlen magyar munkavállaló sem jelentkezett a Külügyminisztériumnál a mongóliai munkavállalási, tartózkodási feltételekről érdeklődve, vagy utazási tanácsokat kérve.
Mivel, mint írták, a munkavállalók nem jelentkeztek be a külképviseleten sem, a Külügyminisztériumnak nincs pontos információja a dolgozókról, és arra sem volt módja, hogy az utazással, külföldi tartózkodással, illetve munkavállalással kapcsolatos kockázatokra felhívja a kiutazók figyelmét.
Mongóliában hivatásos magyar képviselet jelenleg nincs (Magyarország pekingi nagykövete Mongóliába is akkreditálva van). A tárca emlékeztet, hogy a honlapjukon is felhívják a Mongóliába utazó magyar állampolgárok figyelmét erre a tényre, hangsúlyozva, hogy a konzuli segítség nyújtása rendkívüli nehézségekbe ütközik.
A tárca tájékoztatója szerint a bányatársaságnál dolgozó magyar állampolgárok elbocsátásáról (és egyáltalán külföldi tartózkodásukról) a pekingi nagykövetség akkor értesült, amikor a munkáltató már meghozta végső döntését a magyar munkavállalók munkaviszonyának megszüntetéséről. Mint felidézték, a pekingi nagykövetség erről az első tájékoztatást 2011. szeptember 23-án kapta telefonon az egyik munkavállalótól. Az akkori hétvégén a nagykövetség ügyeletes diplomatája többször is beszélt telefonon a bejelentővel, aki a 25 magyar állampolgár munkaügyi vitájára vonatkozó bejelentést, az érintett magyar állampolgárok nevét és az ügyre vonatkozó további adatokat két nappal később küldte meg a nagykövetségnek e-mailben. Tisztázódott, hogy a mongol munkáltató cég és a magyar munkavállalók között hosszabb ideje vita volt munkaügyi kérdésekben, amelynek lezárásaként a mongol fél felmondott a munkavállalóknak, és hazautaztatás céljából a fővárosba, Ulánbátorba szállította őket.
A történteket a továbbiakban felelevenítve a szaktárca azt írta, hogy az ügy egyik érintettje e-mailben tudatta a Külügyminisztériummal: a cég indoklás és fizetés nélkül ki akarja őket utaztatni Mongóliából, és a segítségüket kérte, arra hivatkozva, hogy fizetség nélkül nem akarják elhagyni az országot. Kiemelték: sem a nagykövetség, sem a Külügyminisztérium nem tudott arról, hogy bármelyik magyar munkavállaló veszélyben lenne, vagy egészségügyi ellátásra szorulna.
Kitértek arra is, hogy még tavaly szeptemberben, közvetlenül az első bejelentés után a pekingi magyar nagykövetség a korábbi ulánbátori magyar tiszteletbeli konzul magyarul is beszélő munkatársának segítségét kérte a tájékozódásban, a pekingi magyar nagykövetség konzuli részlege pedig tájékoztatta a magyar állampolgárokat, akik a mongol cégnél dolgoztak, a konzuli segítségnyújtás kereteiről, a munkajogi vita megoldási lehetőségéről. A pekingi külképviselet a legcélszerűbb megoldásnak azt tartotta, hogy helyzetük rosszabbra fordulásának elkerüléséért a magyar munkavállalók mindenekelőtt mielőbb térjenek haza.
A magyar állampolgárok végül szeptember 27-én, a munkáltató által finanszírozott repülőjegyekkel utaztak haza.
A hazatérők közül néhányan telefonon bejelentkeztek a Külügyminisztériumnál, és segítséget kérték munkaügyi helyzetük rendezéséhez. A munkaügyi viták rendezésében azonban – írta a tárca – a Külügyminisztérium, illetve a külképviseletek, hatáskör hiányában, nem tudnak eljárni, közreműködni, és jogi képviseletet sem láthatnak el. A munkaügyi viták rendezése – a felek megegyezése hiányában kizárólag a munkaügyi hatóságok segítségével, szükség esetén a bíróságok előtt lehetséges – tették hozzá, kiemelve, hogy erről tájékoztatták a magyar munkavállalókat. A pekingi külképviseletet pedig a tárca megkérte egy mongol ügyvédi iroda felkutatására, amelynek elérhetőségeiről tájékoztatták a munkavállalókat. Javasolták továbbá, hogy – amennyiben indokolt – a magyar munkaközvetítő ellen tegyenek rendőrségi bejelentést, és ügyüket jelentsék a magyar munkaügyi hatóságoknak.
- MTI -
