Külföldi lapok Görögországról – lengyel, orosz, horvát, román és szlovák sajtó

Bukarest, Zágráb, Pozsony, Budapest, 2015. július 6., hétfő (MTI) – Az adósságokat vissza kell fizetni, de nem úgy, hogy egy társadalmat kétségbeesésbe kergetnek, és kiszámíthatatlanná tesznek – írta a lengyel baloldali liberális Gazeta Wyborcza hétfőn a görög népszavazás kapcsán.

Ez nagy kockázat az egész unió számára is. Ebben a görög thrillerben, amelynek részesei vagyunk, nemcsak a görögök veszíthetik a legtöbbet, hanem azok is, akik egy egységes és egyesült Európa felé tartanak. Ennek az Európának a példátlan válságát éljük át, amely a döntéshozók önzésének, a bátorság és képzelőerő hiányának és a hibás kalkulációnak a következménye. Mind az unió, mind Görögország részéről – állapította meg a Gazeta Wyborcza kommentátora.

A “nem” szavazatok 61 százalékos arányával Alekszisz Ciprasz kormányfő nemcsak a görög ellenzéket, hanem a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), az Európai Uniót és az Európai Központi Bankot (EKB) is rendre utasította – írta hétfőn a Rosszijszkaja Gazeta című orosz napilap.

“A kicsi, de büszke dél-európai ország a referendumon eldöntötte saját, és az egész eurózóna sorsát” – fogalmazott az újság. Hozzátette: habár Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke korábban még egyszer nyomás alá helyezte a választókat, Ciprasz és a lakosság többsége nem hallgatott rá. A Rosszijszkaja Gazeta ugyanakkor megjegyezte, ha a görög gazdasági problémák a népszavazás után továbbra is megmaradnak, a Ciprasz vezette kabinet népszerűsége hamar zuhanni kezdhet.

A Kommerszant című orosz lap szerint a görög kormányfő “hatásos” győzelme az, hogy a görög választók 61 százaléka elutasította a nemzetközi hitelezők ajánlatát. Megjegyezte azonban, néhányan úgy vélik, ez talán csak egy pirruszi győzelem, amelynek katasztrofális hatásai lehetnek a görög gazdaságra és az ország eurózónabeli tagságára. “A kormánypárt a populista kampányban a nemzeti érzelmekkel játszott, és azt az érzetet keltette, hogy ha (a görögök) nemet mondanak, akkor minden jó lesz” – írta az újság.

A jobboldali kötődésű Romania Libera című bukaresti lap szerint a görög kormányfő és “kommandósai” valójában Vlagyimir Putyin “zöld emberkéi”, az orosz elnök pedig nem annyira Görögországot akarja általuk romba dönteni, hanem az Európai Uniót próbálja aláaknázni.

A vezércikk írója szerint Alekszisz Ciprasznak nincs semmilyen “varázslatos megoldása” a görög válságra, ellenben könnyen meglehet, hogy eleve az volt a terve, hogy kivigye országát az euróövezetből, amivel Görögország kizárná magát Európából és NATO-ból is. A Romania Libera megjegyzi: Görögországban a politikai korrupció évtizedei termelték ki azt a “kritikus tömeget”, amely győzelemre segítette a Sziriza-féle populizmust, s azért fontos a román igazságszolgáltatás korrupcióellenes harca, hogy Románia ne jusson maga is Görögország sorsára.

A liberális kötődésű román Adevarul című lap szerint a görögök valójában nem Európára, hanem a kontinens észak-déli megosztottságára mondtak nemet. A cikkíró szerint a válság könnyen átterjedhet Olaszországra, Spanyolországra és Portugáliára is, mivel valamennyi mediterrán állam az iparosított északot másolva “erején felül” költ szociális juttatásokra és nagyon közel áll a Görögországéhoz hasonló adósságválsághoz.

Az Adevarul szerzője szerint az nem lehet megoldás, hogy “Görögország az északiak napozóágya legyen”, hiszen hosszú távon fenntarthatatlan, hogy a görög gazdaság 80 százalékban szolgáltatásokra épüljön. A román lap szerint Görögország egyenlő szeretne lenni a többi uniós országgal, és azt akarja, hogy Európa közösen keressen ellenszert súlyosbodó megosztottságára.

Vecernji List vezető horvát napilap kommentárja szerint a „diadalmaskodó nemek győzelme” a népszavazáson vagy az Európai Unió (EU) megszorító politikájának teljes csődjéhez vezet egész Európában, vagy kiviszi a görögöket az euróövezetből. „Bármelyik forgatókönyv is következik be, többé már semmi sem lesz ugyanolyan. Egy valami marad csak a régi. Az adósság gondja. Vajon a demokrácia megsemmisítheti-e az adósságot: dönthet-e A és B személy arról, hogy C személy – akarata ellenére – pénzt adjon kölcsön vagy elengedje a tartozást?” – teszi fel a kérdést szerző, s az euróövezetből való kilépést valószínűsíti.

A liberális hangvételű Jutarnji List napilap arról cikkezett, hogy van valami jó is a görög kormányfő „dicsőséges győzelmében”. Görögország sokkal súlyosabb drámán megy majd keresztül, mint a trojka által követelt megszorítások előidézték volna. Ez a lap szerint nagyon jó lecke lesz más európai uniós országokban a Sziriza mozgalommal rokonszenvező választók, politikusok és pártok számára.

„A görög dráma még csak most kezdődik. A hitelezők jóindulatára és az EU megértésére a görögök ezek után már nem igazán számíthatnak” – írta Jutarnji List.

A szlovák Hospodárské Noviny (HN) gazdasági-közéleti napilap “Ciprusi rémálom vár a görögökre” című írása szerint a következő napok egyik fő kérdése az, hogy a görögök mennyi idő alatt és mekkora hányadában veszítik el banki megtakarításaikat a helyi pénzintézmények likviditási hiánya illetve bankbetétfedezetek alacsony szintje miatt. A HN szerint bár több forgatókönyv is lehetséges, a legkisebb arányú veszteségek akkor valószínűek ha Görögország megegyezik a hitelezőivel, s a bankokat újratőkésítik.

A görögök egyértelműen kinyilvánították, hogy távozni akarnak az eurózónából – vélte a Szlovák Tudományos Akadémia vezető gazdasági elemzője a pozsonyi Sme összeállításában. A liberális szlovák lapnak nyilatkozó másik elemző úgy vélekedett, hogy a “görög nem” rövid távon mindenkinek fájni fog, ám hosszú távon a görög adósságválság minden érintettjének segítséget jelent.

– MTI –



Sporthírek






hirdetés