Küldjön hírt – Rimalányok

A Rimalányok borítója
A Rimalányok borítója - © Fotó: Kerékgyártó Mihály
Ózd – Az Ózdi Arvisura Társaság egyik rendezvényén kaptam egy kis kiadványt, amelynek címe: Rimalányok. Alcíme: Hagyomány és magatartás-A Női Teremtő minőség az ősi magyar szellemiségben. Ízelítő a kiadványból.

„Rimalánynak lenni az évezredek során nem kevesebbet jelentett, mint egy elkötelezettség a Hun nemzetnek, hogy leendő rimalány a földi életnek minden örömét, szépségét, búját és baját felajánlotta a törzsének, nemzetének. Az ekhatározást, mely egy életre szólt, követte a négyéves képzés, majd a beavatás. Az Égiek elfogadása után az életével már nem rendelkezett saját maga… és ez adta számukra a boldogságot, harmóniát. Ők tudtak igazán szeretni, mert feladatukat szerették, mely révén az Égiek legkegyeltebb és legszeretetreméltóbb lehettek.”

„Rimának lenni nem csak azzal egyenlő, hogy gyógyítanak ápolnak. A Rima, mint égi áldással bíró, kizárólag női hit és életvitelből álló szolgálat egy beavatás utáni magas fokú földi kapocs az Égiekkel, egy jobb és harmónikusabb és egészségesebb életvitel megvalósítása.

A Rima, az ÁLLDOTT NŐ.”

„Az Úzok legszeretettebb Aranyasszonya 415-ben látta meg a napvilágot, Ordoszban. Édesanyja, Hunor (Hunyor ) gyermeke, Bősárkány. Édesapja pedig Jákó volt. Igen fiatalon, 15 évesen Nagysüánt nyert, megelőzve unokatestvérét, Atillát, aki a cél előtt elbukott lovával.Így a nagyszájú, de igen tehetséges Deédes jogosult volt három férjet választani magának, az Öreg Tanácsának engedélyével. Deédes fizikai és szellemi képességei révén, Égi áldással bírt három férjjel, a kor szerint igazodva magasabb rendű tudását és beavatottságát.

Bagamér meghirdette a Hunok Birodalmának kiépítését a Nagyvíztől Ngyvízig, így 430-ban indultak útnak Ordoszból a Meleg Vizek Birodalmába Kárpát Medence ), Bagamér és két fia, Atilla és Buda vezetésével. Deédest 430-ban választották Aranyasszonynak. A vándorlás során az Úz sereget vezette, és három férje egy-egy napi lovaglásra voltak egymástól, így azok útközben soha nem találkoztak egymással.

A Turgai kapunál találkoztak Turgaj fősámánnal, aki rokonuk volt, Magyar fővezér unokája. Itt Deédes tartott őrséget,hogy biztosítsa a Hun hadsereg vonulását. A Turgai kapunál mindig maradt egy-egy törzs, akik pihenést biztosítottak és útbaigazították Atilla birodalma felé az odaérkező rokon törzseket. Tomaj vitéz őrizte a Turgai kaput, és nemzettséget alapított.

Így a mai napig is élnek rokon törzsek ezen a vidéken.”

Kerékgyártó Mihály