Tizennyolc másodpercen múlt...

Jó „találmánynak”

bizonyult a torkos csütörtök

jégkorongos változata, a torkos

vasárnap; a szurkolók

féláron biztathatták kedvenceiket

és ezúttal a szokásos mintegy

négyszáz néző helyett

körülbelül hétszázan

szorongtak a lelátókon. Rossz előjel

volt a Macik számára

három kulcsemberük kiesése:

Duschek a kaput, Sike

és Dányi a mezőnyt

cserélte a nézőtérre,

természetesen kényszerből.

Ugyanakkor jégre korcsolyázott a

pár hete

Brassóból igazolt

csíkszeredai csatár, Petres

Tivadar, akinek a napokban lekerült a

kezéről a gipsz. A 12. percben

Urbán

középről, kecsegtető

helyzetből Beczébe

lőtte a korongot, a másik kapunál

azonban Roczanov pontosabb volt

és a Macik mumusát juttatta

előnyhöz. Még magukhoz sem

tértek a hazaiak, amikor

„kábulatukat” kihasználva

Dubek növelte a lilák

előnyét (0-2). A 17. percben a

vendégek emberelőnyben addig sakkoztak a

miskolci ketrec előtt, amíg

Kiricsenkónak már

gyerekjáték volt a hálóba

emelni. Mivel a miskolciak csak a gólhelyzetekig

jutottak, a találkozó jobbra

fordulásában kevesen bíztak.

A folytatásban

A második harmadot Sijka

révén miskolci gól vezette be, de

rögtön a kezdés után

máris válaszolt az Újpest. A 27.

percben Tóth A.

„sétálgatott” a

fővárosi kapu előtt és

ügyesen kotorta a kapuba a korongot –

így felélesztette csapata

reményeit. A 33. percben újra ő

bizonyította tehetségét (3-4)

és máris nyílttá

vált a találkozó. Az

egyenlítés is Tóth

A. ütőjében volt nem sokkal

később, emberhátrányban

kiugrott, ám nem tudta a kapuba

pöckölni a pakkot. A 46. percben

Maklári a kék

vonalról egyenlített, a ,,torkos”

nézőtér pedig már a

győztes gólt követelte. Az 52. percben

érlelődött is a csoda,

Popovics találata után a

Macik álltak nyerésre – ugyan ki

fogadott volna erre 0-3-nál? Remek iram,

férfias küzdelem folyt a jégen,

sorban jöttek a lövések, a kapusok

azonban a helyükön voltak. Az idő

múlása a sárga-feketék

malmára hajtotta a vizet, az Újpest nem

tudott újítani, de kapott egy

esélyt azzal, hogy az utolsó

másfél percet emberelőnyben

játszhatta végig. Már csak 18

másodperc volt hátra ahhoz, hogy az MJJSE

ünnepeljen, Kiricsenkó azonban

másként gondolta, és

egalizált. Következett az öt perc

hosszabbítás, melynek harmadik

minutában Borbás

eldöntötte a mérkőzés

sorsát. Ezzel az ÚTE kettő, a

Jegesmedvék egy ponthoz jutott.

JEGYZŐKÖNYV

Miskolci Jegesmedvék JSE –

Újpesti TE 5-6 (0-3, 3-1, 2-1, 0-1)

– hosszabbítás után

Népkerti Jégcsarnok, 700

néző. V.: Árkovics, Nagy,

Soós.

MJJSE: BÁLIZS –

Láda P., Cizek (1), Fekecs (1), Strengell, Sijka

1, LÁDA B. (1), Nagy G., HAJÓS (3),

POPOVICS 1 (2), TÓTH A. 2 (1), Hetényi,

MAKLÁRI 1, Urbán, Petres, Oksa, Budai,

Rusznyák, Kis A., Kállai, Gyenes (k).

Edző: Mayer Péter.

Újpest: BECZE – Hetler,

Hüffner (1), Borbás 1, Kiss, Szajbert,

Kadlubiak (1), Petran, KIRICSNEKO 3 (1), SIKORCIN (3),

DUBEK 1 (1), Zalavári, Bontovics, Németh,

Rafaj (1), ROCZANOV 1 (1), Harmati, Simon, Jankovics,

Sájevics (k). Edző: Pék György.

Kiállítások: 26, illetve 28 perc.

Mayer Péter: –

Hidegzuhany tizennyolc másodperccel a

vége előtt... Balszerencsénk volt,

hiszen az Újpest egyenlítő

góljánál a korong három

játékosunkon is átpattant. Akkor

lelkileg megroggyantunk, aztán a

hosszabbításban, a

kiállítást követően a

túlélésért

küzdöttünk, de nem sikerült. Nagyon

bosszús vagyok!

Pék György: –

Tökéletes kudarcnak ítélem a

mérkőzést. A miskolciak saját

nevelésű hokisai és igazolt

titánjai kezdenek beérni. Nálunk

sokan jól fizetett profik, de úgy

látszik, hogy ezt nem érdemlik meg.