Kulcsár-ügy – Felmentést kért Kulcsár Attila ügyvédje

Budapest, 2015. szeptember 22., kedd (MTI) – Kulcsár Attila felmentését kérte védőbeszédében az elsőrendű vádlott ügyvédje a sokmilliárdos sikkasztás vádjával folyó, egy évtizede kezdődött büntetőperben kedden a Fővárosi Törvényszéken.

Az ügyvéd hangsúlyozta: nem állítja, hogy Kulcsár Attila ártatlan, de a benyújtott vádirat alapján nem lehet elítélni.

A brókerbotrány 2003-ban pattant ki. A bűnüldöző hatóságok szerint Kulcsár Attila – aki 1998 és 2003 között a K and H Bank brókercégének dolgozója, majd középvezetője volt – rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta ügyfelek (magánszemélyek és egyes állami vállalatok) pénzét, összességében sokmilliárdos kárt okozva.

Emiatt az ügyészség Kulcsár Attilát sikkasztással vádolta meg 2005-ben. (Ezt a büntető törvénykönyv szerint az követi el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy sajátjaként rendelkezik vele.) A másodfokú eljárásban, 2010-ben a fellebbviteli főügyészség úgy vélekedett, hogy talán inkább csalás történt. Néhány napja pedig vádbeszédében a Fővárosi Főügyészség ügyésze – a tizenkét éve folyó eljárás során először – azt az elképzelést fogalmazta meg, hogy Kulcsár Attila a sikkasztás “közvetett” tettese.

Az ügyész Kulcsár Attilára és négy társára letöltendő szabadságvesztés kiszabását indítványozta, tíz vádlottra, köztük Rejtő E. Tiborra, a K and H Bank volt elnök-vezérigazgatójára pedig felfüggesztettet. Összességében milliárdos nagyságrendű vagyonelkobzást is kért a vádlottakra, Kulcsár esetében 230 millió forintot, több másik vádlottéban pedig 150-250 milliót. Az ügyészség szerint a teljes elkövetési érték, a jogosulatlanul forgatott pénzmennyiség összege több mint 23 milliárd forint, a kár pedig több mint 8 milliárd.

Az elsőrendű vádlott védője keddi perbeszédében azt mondta, a vádirat elhibázott: a K and H Bank brókercégénél dolgozó Kulcsár Attilának se jogilag, se fizikailag nem volt módja sikkasztást elkövetni. Az ügyvéd kiemelte, hogy védence ügyfelei megbízásából cselekedett, az arra jogosultak rendelkeztek a saját számláik felett. A bank elektronikus nyilvántartását kezelőknek pedig nem adhatott megbízást és nem is tévesztette meg őket – folytatta. Az ügyészség legújabb felvetésére, a “közvetett” tettes koncepciójára a védelem úgy reagált: de akkor ki a közvetlen tettes?

Az ügyfelekkel kapcsolatban a védő megjegyezte: őket “nem a szél fújta össze”. A társadalom felső, jómódú, magasan kvalifikált rétegéből érkeztek, tudták, mire adják a pénzüket. Tanúvallomásában még Szikora István, a Bunyós Pityuként ismert énekes is azt mondta, hogy Kulcsár Attila nem ígért fix hozamot.

A védő szerint az ügyfelek és Kulcsár Attila közötti háttér-megállapodások lényege az volt, hogy ne lehessen nyomon követni a pénzmozgásokat. Ezért volt szükség a számlakivonatok postázásának letiltására, ezért nem készültek átvételi elismervények a készpénzátadásokról és ezért léptek be a folyamatba helyenként offshore cégek. Mindennek az ügyfelek részéről lehetett adóelkerülési célzata, de volt olyan megbízó is, aki arra hivatkozva leplezte a tranzakciókat, hogy nehogy az asszony megtudja.

Az ügyvéd szóvá tette azt is, hogy a K and H Bank brókercége a rendelkezésére álló iratokat meglehetősen szelektíven és nagy késéssel, esetenként egy évtizeddel az eljárás megindulása után juttatta el a hatóságokhoz. Az ügyvéd szerint a brókercég elsődleges célja kezdetben az volt, hogy a társadalmi-gazdasági presztízsét mentse. Ezért volt az, hogy a bank fizetett olyan ügyfeleknek is, akik valójában nem voltak károsultak, és ezért terjedt el a magányos sikkasztó legendája – mondta.

A pénzintézet kommunikációs csapatának nagy sikere, hogy a kezdeti ingadozás után sikerült elérni: a köztudatban a “Kulcsár-ügy” kifejezés rögzült, nem az, hogy K and H-ügy – fűzte hozzá a védő, aki szerint idővel változtak a banknak az üggyel kapcsolatos prioritásai. Az évek múltával egyre inkább a hatalmas összegek sorsáról döntő polgári perek megnyerése lett a bank célja, és ennek következtében átalakult a Kulcsár-üggyel kapcsolatos stratégiája is. Már nem állítják, hogy Kulcsár Attila bűnös módon járt el – közölte.

Az ügyvéd emlékeztetett arra is, hogy az ügy egyes szereplői vallomásukban elmondták: Kulcsár Attilára nyomás nehezedett, hogy mindent vállaljon magára. Busás összegekkel gazdagodó ügyfelei pedig magára hagyták az egykor közkedvelt brókert.

A védő szerint az ügyészség csak azért nem módosította lényegesen a vádat, mert a valódi elkövetők cselekményei az elhúzódó eljárás során elévültek, így most már helyettük is Kulcsár Attilának kell elvinnie a balhét.

Az ügyvéd a felmentésre irányuló indítvány mellett azt is kérte: ha a bíróság mégis kimondaná Kulcsár Attila bűnösségét, akkor a jelentős időmúlásra való tekintettel már csupán jelzésértékű büntetést szabjon ki.

Kulcsár Attila 2003 óta összesen mintegy hét éven keresztül állt kényszerintézkedés – letartóztatás, házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt -, így az adható kedvezmények figyelembevételével esetében már hozzávetőleg négy-ötévnyi szabadságvesztés letöltöttnek tekinthető.

A büntetőper csütörtökön védőbeszédekkel folytatódik, elsőfokú ítélet novemberben várható.

Az ügyben a Fővárosi Bíróság – a Fővárosi Törvényszék jogelődje – 2008. augusztus 28-án egyszer már hirdetett elsőfokú ítéletet: nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás miatt Kulcsár Attilát. A fellebbezések miatt másodfokra kerülő ügyben azonban 2010-ben a Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság és súlyos eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, így került vissza az ügy a Fővárosi Törvényszékre.

– MTI –