Kulcsár Noémi: “Forr, és bugyog az egész, akár a pokol”

Akt.:
Kulcsár Noémi
Kulcsár Noémi
Miskolc – Megkapó kor. Tetszetős felelőtlenség. Bulvárba hajlás. Artisztikus köntös. Interjú: Kulcsár Noémi koreográfus-rendezővel, aki kétrészes táncjátékot készített F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby című regénye alapján.


„Én, mint nő, próbálom ezt a kort, a húszas éveket felfesteni. Próbálom elmondani, szerintem milyen ez a kor, ahonnan a feminizmus elterjed, ahonnan a férfi megalomániák származnak.” Kulcsár Noémi F. Scott Fitzgerald világhírű regényéből készített táncjátékot.

– Gondolom, nem kis vállalás regényből táncjátékot készíteni. De ha már próza: miért erre az 1925-ös F. Scott Fitzgerald regényre esett a választása? Mit talált meg benne inkább, mint a kortárs irodalomban?

Kulcsár Noémi: Készítettem már előadást Tennesse Williams színművéből, A vágy villamosából, és Arthur Miller műveire reflektáló absztrakt balettet is – érdekelnek az amerikai írók művei. A kortársak regényei is. De Amerika ma sokkal kevésbé vonzó, mint például akkor, a húszas években. A nagy Gatsby a romantikája, a filmszerűsége miatt volt megkapó számomra. A korrajza miatt közel áll hozzám. Vonzó, ahogyan az első világháború után az emberek elkezdték élvezni az életet – van benne valami tetszetős felelőtlenség. Ez legkevésbé van jelen most a saját életemben.

– Alkotóként mi vonzót talál benne?

Kulcsár Noémi: A könnyedebb táncos megfogalmazásokkal való játék újdonság a számomra. Tetszik, hogy artisztikus gondolatokkal teli köntösbe öltöztethetem, ami egyébként kicsit a bulvárosba hajlik. Soha sem szégyelltem, hogy van vonzódásom a mainstreamhez.

– Egyébként ez szégyellnivaló kellene legyen?

Kulcsár Noémi: Lehet, hogy valahol igen, de ez engem nem különösebben zavar. A képzőművészetben is van és volt is ilyen vonzódás: a mi előadásunk díszlete például szinte pop art-jellegű: tükrös, fémes, arany. Érdekes képi világot alkot az ebbe a környezetbe hulló emberekkel. A zenénk electro swing dj – ez is izgalmas átértelmezése az akkori zenének.

– A nagy Gatsby történetet mesélő regény. Figyelmen kívül hagyhatja-e a táncjáték ezt a tényt?

Kulcsár Noémi: Az amerikai szerzők valahogy annyira erősen figyelnek a saját korukra, mint az oroszok a sajátjukra. Nehéz ebből a zárt történeti keretből csapongani, nehéz más korokra értelmezni. Ez a helyzet A nagy Gatsby-vel is. Amikor elkezdtem a munkát, újra és újra abban az ördögi körben találtam magam, hogy muszáj valahogyan a történeti ívet is elmesélnem. Ezt nem kerülhetem ki.

– Egyébként is egy nagy történetről beszélünk.

Kulcsár Noémi: Persze. De közben próbáltam megfogalmazni, mi az, ami ebből engem valójában érdekel. Érdekel a történetet elmesélő Nick viszonya Gatsby karakteréhez. Nickre úgy gondolok, hogy ő maga az író, Fitzgerald, akit nem pusztán alkotóként érintenek meg a teremtményei, szeretném megérteni a hozzájuk fűződő viszonyát. És arra is jutottam, hogy ez vállaltan „csajos darab” lesz – én, mint nő, próbálom ezt a kort, a húszas éveket felfesteni. Próbálom elmondani, szerintem milyen ez a kor, ahonnan a feminizmus elterjed, ahonnan a férfi megalomániák származnak. A díszletünk óriási, ágaskodó rúzsai egyszerre fallisztikus jelképek, és az erős nőiességre utaló szimbólumok. És ami ebben a keretben foglalkoztat: ebben a műben az igaz szeretők, az igaz szerelmek halnak meg. Gatsby és Daisy kettőséből Gatsby, Buchanan és Myrtle kettőséből Myrtle.

– Általában a szerelem halála érdekli, vagy a konkrét szerelmesek halála?

Kulcsár Noémi: Az, hogy miért történik ez, ezekben a párosokban. A történet és a helyzet elemzése. Azt látom, ez az egyetlen szál, ami a mára is értelmezhető, mert ugyanez van ma is, a hétköznapokban, amikor a szerelmi érzés mögött valahogy ott van a pénz. Ez, sajnos mérhetetlenül egyszerű képlet. Ami Daisyt illeti: a Gatsby iránti érzései koránt sem olyan erősek, hogy bármit megtegyen ezek miatt, mint ahogyan Júlia mindent megtett a Rómeó iránti szerelméért. Daisy visszamenekül Buchananhoz, a sima, egyszerű és őt teljesen kielégítő életbe.

– A jólét vonzása ez, vagy a puszta kényelem?

Kulcsár Noémi: Kényelem. Nem egy jellem. Ellenben Myrtle kész akár a vesztébe is rohanni, a szerelméért. Ahogyan Gatsby vágyakozik Daisyre, Nick Gatsby iránti vonzalmában is látni vélem a fanatikus rajongást.

– Az emberhez vonzódik, vagy ahhoz, amit az ember képvisel? A kitartásához, a harcosságához.

Kulcsár Noémi: Az, hogy a tehetsége tetszik, szerintem kevés. Korábban is találkozott kitartó, harcos emberekkel, mégsem alakult ki közöttük ilyen viszony. Nick annál erősebben kötődik Gatsbyhez, semhogy ez csupán eszmei legyen. Létezik ilyen barátság? Nem tudom. Lehet. Azt érzem, hogy van ebben a kapcsolatban szexus is.

– Történetet lehet tánccal mesélni, bonyolult emberi viszonyokat bajosabban.

Kulcsár Noémi: Az a vicc kategóriája lenne. Csak az emóciók mutathatóak meg. Az érintések szerepe a fontos: hogy valaki kit hogyan érint meg, ez tudja megmutatni a közöttük lévő viszonyt, Lehet hevesebb, lágyabb, őszintébb. A testbeszéd dominál a táncban.

– Nem is gondolt rá, hogy prózai előadást készítsen ebből a műből?

Kulcsár Noémi: Nem, mert szerintem nem is igényli az előadás, hogy mondatok elhangozzanak benne. Ez a show az amerikai álomról a táncos megfogalmazással megmutatható. Megszólalás akkor lesz az előadásunkban, amikor a mű bizonyos pontjain Ullmann Mónika énekel: ez mindig valamilyen segélykiáltás.

– Az irodalmi ismeretek hiánya mennyiben befolyásolja ennek a táncjátéknak az élvezetét?

Kulcsár Noémi: Szerintem nem lesz hiányérzete annak sem, aki nem ismeri a művet. Forr, és bugyog az egész, akár a pokol – ez képes magával ragadni a nézőt. Remélem. Ez egyébként az első olyan előadásom, amelyet két felvonásban készítek. Hosszú történet, igényli az időt. Akár csak mindannak a kibontása, ami ebből érdekel. Az első felvonásban éjjel-nappal buli van. A második felvonásra elfogynak a bulik, ott éri el a tetőpontját a történet. Ez meglehetősen súlyos, és elvontabb megfogalmazást igényel a részemről.

– Bujdos Attila –


Színlap

A nagy Gatsby – romantikus pop art táncjáték

  • Jay Gatsby: Szabó Levente
  • Nick Carraway: Medvecz Marcell
  • Daisy Buchanan: Tokai Rita
  • Tom Buchanan: Csere Zoltán mv.
  • Jordan Baker: Szeles Viktória
  • George Wilson: Lukács Ádám
  • Myrtle Wilson: Kocsis Andrea
  • Dan Cody: Fűzi Attila
  • Vendégek: Mohai Cintia, Szűcs Boglárka, Catherine Moore, Muresan Aurel, Dragos Dániel, Fűzi Attila
  • Dizőz: Ullmann Mónika
  • Díszlet-jelmez: Bozóki Mara
  • Zene: Nagy Nándor
  • Dramaturg: Cseh Dávid
  • DJ: Farkas Gábor
  • Ügyelő: Varga Renáta
  • Rendezőasszisztens: Fűzi Attila
  • Koreográfus-rendező: Kulcsár Noémi

Névjegy: Kulcsár Noémi

  • táncos, koreográfus, rendező
  • Fülöp Viktor-ösztöndíjas

Tanulmányok

  • 1996-1998: Győri Tánc és Képzőművészeti Szakközépiskola
  • 2004-2008: Táncművészeti Főiskola
  • 2005 óta készít koreográfiákat
  • 2011-től a Magyar Táncművészeti Főiskola mestere
  • 2012-ben létrehozza a „Kulcsár Noémi- Tellabor” balett és vizuáltechikai műhelyt
  • Táncosként sokat dolgozott Barta Dórával
  • Készített előadást a Győri Balettnek

Korábbi miskolci munkái:

  • Négynegyed,
  • Rómeó és Júlia,
  • Fenevadak

A regény:

A regény az 1920-as évek Amerikájának felszínesen csillogó világába vezeti az olvasót. A szegény származású, pénztelen Gatsby az „amerikai álom” rabja lett. Mindenáron meg akarta hódítani szerelmét, a gazdag és elkényeztetett Daisy Buchanant. Mire Gatsby gyanús üzleti manővereken keresztül végre gazdag lett, Daisy már Tom Buchanan, egy gazdag és befolyásos férfi felesége volt. Gatsbynak pénze már volt, de társadalmi rangja nem, és később sem lett. A harcot azonban nem adta fel. A Daisyért való küzdelem a tragikusan végződő regény központi konfliktusa.

A regény csak itt kezdődik. Gatsby a New York-i Long Islanden, öböl parti kastélyában lakik és fényűző kerti mulatságokat ad. 1922 tavaszán Long Islanden bérel lakást az öböl túlsó partján lakó Daisy unokatestvére, a fiatal diplomás Nick Carraway. Az ő tárgyilagos, bár gyakran ironikus előadásában fokozatosan bomlik ki előttünk a múlt, ismerjük meg a „nagy” Gatsby élettörténetét, és játszódik le nyár végén a tragédia. Gatsby nyakába varrnak egy halálos kimenetelű gázolást, melyet pedig Daisy okozott. Az asszony cinikus gátlástalansággal lép át azon az emberen, aki fél életét arra tette föl, hogy eszményei mellett kitartson és álmát megvalósítsa: visszaszerezze régi szerelmét, Daisyt.

A nagy Gatsby F. Scott Fitzgerald „egyetlen, hibátlan remekműve”, a világirodalom egyik meghatározó regénye.