KSH: 2,5 százalékkal nőtt a GDP az első negyedévben

Akt.:
KSH: 2,5 százalékkal nőtt a GDP az első negyedévben
Budapest  (MTI) – Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2011 első negyedévében 2,5 százalékkal, a naptárhatás kiszűrésével 2,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest –  közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön a részletes adatok alapján.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint az első negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest a KSH adatai szerint. A mezőgazdaság 9,2 százalékos, az ipar 2,9 százalékos növekedést, míg az építőipar 2,7 százalékos, a szolgáltatások összesen pedig 0,2 százalékos mérséklődést mutatott.
    Az előző negyedévhez képest a háztartások fogyasztási kiadása 0,4 százalékkal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,7 százalékkal csökkentek. A közösségi fogyasztás 3,1 százalékos, a végső fogyasztás 0,4 százalékos növekedést mutatott. Az export 5,5 százalékkal, míg az import 5,3 százalékkal emelkedett.
    A KSH szerint a növekedés továbbra is főként az ipari exportnak köszönhető.
    Az előzetesen közölt adatokhoz képest a negyedéves GDP-növekedés nem változott, az éves viszont javult, korábban 2,4 százalékos éves emelkedést közölt a KSH.
    A KSH közölte, hogy a kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény – öt negyedéven át tartó csökkenése – 2010 első negyedévében megállt, és azóta gyorsuló ütemben, 2011. első negyedévében 2,5 százalékkal nőtt. Ennél magasabb ütemű növekedés utoljára 2006. negyedik negyedévében volt. Az első negyedévi GDP -emelkedés továbbra is elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg növekedésének eredménye.
    A nemzetgazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok első negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság teljesítménye 2,9 százalékkal bővült. Az ipar hozzáadott értéke továbbra is jelentősen, 11,4 százalék nőtt, főként az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 13,2 százalékos bővülés miatt. Az ipar egészében 2,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
    Kiugróan nőtt a termelés a gépipar, a híradástechnika, illetve a fémfeldolgozás, valamint a bőr-, textília gyártása területén. A feldolgozóipari ágazatok döntő többségében is növekedés figyelhető meg néhány kivételtől eltekintve. Az energiaipar teljesítménye gyakorlatilag stagnált, elsősorban az előző évinél enyhébb időjárás hatására.
    Az építőipar hozzáadott értéke továbbra is mérséklődést, 9,2 százalékos csökkenést mutatott, minden építménycsoport termelése csökkent. Az első negyedév során harmadával kevesebb új lakás épült, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma kevesebb mint fele volt a 2010. első negyedévinek.
    A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 2,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
    A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,1 százalékkal csökkent, így 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. Az előző negyedévhez hasonló, 0,7 százalékos teljesítménybővülés mutatkozott a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén.
    A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 1,7 százalékkal emelkedett. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,6 százalékkal nőtt. Ezen belül az egészségügyé – elsősorban a járóbetegellátás növekedése következtében – több mint 1 százalékkal nőtt, az oktatásé 2 százalékkal csökkent.
    A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 1,4 százalékos visszaesés mutatkozott. A pénzügyi tevékenység teljesítménye főként a bankok hitelezési aktivitása miatt csökkent. A termékadók- és támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP első negyedévi növekedéséhez. 

GDP felhasználás: a háztartások fogyasztása tovább csökkent

    A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása továbbra is csökkenést mutatott, 0,8 százalékkal, ami 0,5 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését. A háztartások fogyasztási kiadása szintén csökkent, 0,8 százalékkal. Ezen belül volumencsökkenés mutatkozott az élelmiszerekre, a közlekedésre, a kulturális és az egyéb szolgáltatásokra fordított kiadásoknál.
    A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,4 százalékkal lett alacsonyabb. A közösségi fogyasztás viszont 3,8 százalékkal nőtt, ami így 0,4 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
    Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 0,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest – közölte a KSH.
    A bruttó állóeszköz-felhalmozás esetén a visszaesés az előző negyedévekhez képest kisebb mértékű, 1,6 százalékos, ami 0,2 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A nemzetgazdasági ágak többségében továbbra is csökkenés jelentkezett. A beruházások csökkenő tendenciája ellenére a feldolgozóipar és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás ágak beruházásai számottevően nőttek: elsősorban a jármű és elektronikai iparhoz kapcsolódó egyedi nagyberuházások, valamint erőműépítések, hálózatbővítések és fejlesztések következményeként.
    A készletek állománya az első negyedévben folyó áron 7 milliárd forinttal csökkent, ami jelentős változás az előző év azonos időszaki 175 milliárd forintos csökkenéshez viszonyítva. A feldolgozóipar több fontos húzóágazatában és a kiskereskedelemben is készletnövekedés mutatkozott, ami majdnem teljes mértékben képes volt ellensúlyozni az elfogyasztott földgáz készletek értékét.
A készletváltozás és statisztikai eltérés együttesen 1,7 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
    A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 620 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export és az import volumene továbbra is két számjegyű növekedést mutatott, mindkettő 14,4 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 1,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához – közölte a KSH.








hirdet�s