Kronológia – A rendszerváltás Magyarországon (1988-1990)

Kronológia – A rendszerváltás Magyarországon (1988-1990)

1988. május 20-22. – Kádár
János utódaként Grósz
Károly miniszterelnököt
választották főtitkárrá a
Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)
budapesti országos
pártértekezletén. Kádár
pártelnök lett.

1988. június 27. – Budapesten 30 ezren
(egyes források szerint 50 ezren) tüntettek,
tiltakozva a romániai falurombolás
ellen. 1956 óta ez volt a legnagyobb, nem hivatalos
megmozdulás Magyarországon.

1988. június 29. – Az
Országgyűlés
ülésszakán Stadinger
István
az
Országgyűlés elnöke,
Pozsgay Imre államminiszter lett.


1988. szeptember 3. – Lakitelken demokratikus
szellemi-politikai mozgalommá, független
társadalmi szervezetté
nyilvánította magát az

1987. szeptember 27-én Magyar Demokrata
Fórum
néven megalakult
csoportosulás.

1988. szeptember 16. – Színre lépett az
Új Márciusi Front 1988.
október 2. – A budapesti Jurta
Színházban
mintegy 700 fő
részvételével tartotta alakuló
kongresszusának első fordulóját a
Fiatal Demokraták Szövetsége
(FIDESZ)

1988. október 29. – A Marx Károly
Közgazdaságtudományi Egyetemen

tartotta alakuló ülését a
Nyilvánosság Klub.

1988. november 13. – Az 1980-as évek
elejétől szerveződő demokratikus
ellenzék egy csoportja, a Szabad
Kezdeményezések Hálózata

Budapesten megalakította a Szabad
Demokraták Szövetségét

(SZDSZ).

1988. november 18. – Budapesten
újraindították a Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári
Pártot
(FKgP),

1988. november 24-26. – Az
Országgyűlés felmentette
miniszterelnöki tisztségéből
Grósz Károlyt és
utódává Németh
Miklóst
, az MSZMP KB titkárát
választotta meg. A testület új
államminisztert is választott Nyers
Rezső személyében.

1988. november 29. – Grósz
Károly
, az MSZMP KB főtitkára a
Budapest Sportcsarnokban rendezett kommunista
aktívaértekezleten elmondott
beszédében a belpolitikai helyzetet
értékelte. szerinte ha nem sikerül
fellépni az ellenforradalmi erőkkel szemben,
fehérterror uralkodik el.

1989. január 28. – Pozsgay Imre
államminiszer a rádió 168 óra
című műsorában nyilatkozott az
MSZMP KB történelmi albizottsága a
kutatások alapján
népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban
történt

1989. február 20-21. – Az MSZMP KB
ülése elfogadta az új alkotmány
koncepciójáról szóló
tájékoztatót. Eszerint a párt
lemond arról, hogy rögzítsék
vezető szerepét a készülő
alaptörvényben.

1989. március 8-10. – Az
Országgyűlés
ülésszakán Szűrös
Mátyást
választották
meg a parlament elnökévé.

1989. március 11-12. – Országos
gyűlést tartott a Magyar Demokrata
Fórum
. A több mint 13 ezres tagság
képviseletében mintegy félezer
küldött gyűlt egybe Budapesten a Marx
Károly Közgazdaságtudományi
Egyetem
aulájában.

1989. március 15. – Először volt
munkaszüneti nap március 15.,
Magyarország nemzeti ünnepe. Az
ellenzékiek külön rendezvényeken
ünnepeltek, a budapesti megmozdulásain
mintegy 80-100 ezren vettek részt.

1989 március 22. Megalakult az Ellenzéki
Kerekasztal
1989 május 2. Egy nemzetközi
sajtótájékoztatón
kihírdették a vasfüggöny
lebontását
Hegyeshalomnál

1989 június 16. Nagy Imre
újratemetése 1989. július 6. A
Legfelsőbb Bíróság
megsemmisítette Vida Ferenc
bíró 1958. június 15-iki
ítéletét, és bűntelennek
jelentette ki Nagy Imrét és
vádlott-társait. Ugyanezen a napon
hetvenhét éves korában meghalt
Kádár János.

1989. szeptember 10-én a magyar kormány
megnyitja nyugati határát az
NDK-menekültek előtt.

1989. október 23-án, déli 12
óra 3 perc 28 másodperckor
Szűrös Mátyás
ideiglenes köztársasági elnök a
Parlament egyik teraszáról
kikiáltotta a harmadik magyar
köztársaságot
.

1989. november 26. Négy igenes
népszavazás.

1990. március 12-től június 30-ig a
szovjet csapatok kivonulása

1990. március 25. és április 8.
szabad parlamenti választások zajlottak le.
Az MDF szerezte meg a legtöbb szavazatot,
így Antall József
alakíthatott kormányt.