Krokodilfejű dinoszauruszok maradványait fedezték fel Ausztráliában

Akt.:
Krokodilfejű dinoszauruszok maradványait fedezték fel Ausztráliában
Canberra/London (MTI) – A mai Ausztrália területén is éltek az északon honos krokodilfejű dinoszauruszok, a “tüskegyíkok” (szpinoszauruszok).

A Spinosauridae-család tagjai nagyméretű, két lábon járó ragadozók voltak. A szpinoszauruszok egyedi “tüskéi”, a csigolyák hosszú nyúlványai, 2 méter hosszúra nőttek. Valószínűleg bőr kapcsolódott hozzájuk, ami egy vitorlaszerű szerkezetet alkotott. A legújabb elmélet szerint a legnagyobb ismert húsevő dinoszaurusz lehetett, amely még a Tyrannosaurus rexen is túltett; becslések szerint testhossza elérte a 16-18 métert, súlya pedig 7-9 tonna körül volt.
    Az őskövületre Victoria államban bukkantak, ahol a “tüskegyík” csigolyája került elő. A fosszília egy fiatal egyedé volt, amely a kora krétakorban, a 146 millió és 140 millió évvel ezelőtti időszakban élt – olvasható a LiveScience (http://www.livescience.com) tudományos hírportálon.
    A melbourne-i Victoria Múzeumban őrzött fosszíliát Paul Barrett, a Londoni Természettudományi Múzeum paleontológusa azonosította, akinek feltűnt, hogy a csont az “Európában” 125 millió évvel ezelőtt élt ragadozó dinoszaurusz, a Baryonyx walkeri (“nehéz karom”) csigolyájához hasonlít. Egyazon családba, de más nemhez tartoztak.
    A “nehéz karom” testhossza 8-10 méter, súlya pedig 2 tonna lehetett, s mindkét hüvelykujján egy-egy 35 centiméteres karom volt. Hosszú, krokodilszerű állkapcsában 96 fog sorakozott, és a Baryonyx azon ritka dinoszauruszfajok közé tartozott, amelyek halevők voltak.

A dinoszauruszok  mobilabbak voltak mint eddig feltételezték

    “A lelet arról tanúskodik, hogy a dinoszauruszok a feltételezettnél jóval mobilabbak voltak” – vélekedett Paul Barrett, akinek felkeltette a kíváncsiságát a szpinoszaurusz “ausztráliai” felbukkanása. A “tüskegyík” ugyanis a kora krétakorban élt, akkor, amikor az ősi szuperkontinens, a Pangea töredezni kezdett, megalkotva az északi Laurázsiát és a déli Gondwanát. Utóbbi foglalta magában a mai Ausztráliát is.
    Korábban a paleontológusok azt feltételezték, hogy a dinoszauruszok szintén két csoportra – egy északira és délire váltak szét, amelyek között igen kicsi volt az átfedés. Ám ha a szpinoszaurusz Ausztráliában is előfordult, elkeveredhettek más dinoszauruszok is. A brit kutató a szakirodalmat átvizsgálva több olyan tanulmányt is talált, amelyek arról számoltak be, hogy bizonyos fajok egyaránt előfordultak Gondwana és Laurázsia területén.
    “A krétakor korai és középső időszaka egy +kozmopolita+ világ volt, a dinoszauruszok ugyanazon csoportjai népesítették be a világot annak ellenére, hogy a kontinensek már fizikailag szeparálódtak. A késő krétakorban, amikor a kontinensek a maihoz hasonlatos alakot öltöttek, már mindkét féltekén kialakult a rájuk jellemző élővilág. Északon a Tyrannosaurus rextől kellett rettegni, délen pedig a 9 méteres Carnotaurus, vagyis a “húsevő bika” tartotta félelemben környezetét” – magyarázta Stephen Brusatte, a Columbia Egyetem paleontológusa, aki nem volt részese a kutatásnak.

Megtalálták a dinoszauruszok legrégibb ősét








hirdet�s