Kroes: az EU-tól többet várnak a médiaszabadság védelmében, mint amennyit nyújtani tud

Brüsszel, 2012. május 8., kedd (MTI) – Az Európai Uniónak az elvárásokhoz képest nincs elég eszköz a kezében ahhoz, hogy a tagállamokban megvédje a médiaszabadságot – vélekedett kedden egy brüsszeli rendezvényen Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekért felelős, alelnöki rangú biztosa.

Az Európai Újságírók Szövetsége által az Európai Parlament (EP) épületében a médiaszabadságról tartott konferencián Kroes a magyar médiatörvény körüli vitákkal kapcsolatban kitért arra, hogy többen bírálták az Európai Bizottságot, az unió javaslattevő-végrehajtó intézményét, mondván, csupán technikai részletkérdésekben emelt kifogást a magyar médiatörvény ellen.

Az EU-biztos azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a brüsszeli bizottság csak olyan esetekben léphet fel, amikor uniós jogot sért valamely tagállam rendelkezése. Ilyen esetekben – hangsúlyozta – ő maga soha nem habozott, és a jövőben sem fog habozni, ha ki kell állni az EU előírásainak védelmében. Számos kérdésben ugyanakkor az EU “csupán” politikai nyomást gyakorolhat a tagállamokra – mondta, kezével jelezve, hogy a “csupán” szót idézőjelbe teszi.

Kroes szerint mindenesetre “hatalmas szakadék” tátong aközött, amit a médiaszabadság és pluralizmus biztosítása tekintetében az EU ki tud kényszeríteni, és amit csak szeretne elérni, vagy amit elvárnának tőle. Feltette a kérdést a konferencia résztvevőinek, hogy miként látják a megoldást, azt tartják-e szükségesnek, hogy több uniós jogi előírás szülessen ebben a témakörben. A maga részéről mindenesetre úgy vélekedett, hogy az Európai Uniónak nem kellene átvállalnia a tagállamok szerepkörét, a médiaszabadság és -pluralizmus biztosításához szükséges intézmények, igazságszolgáltatási fórumok fenntartását.

Utalt arra, hogy ő maga létrehozott – Vaira Vike-Freiberga volt lett államfő vezetésével – egy magas szintű nemzetközi szakértői testületet, amely előterjesztést készít a médiaszabadság és -pluralizmus ügyében. Szintén tevékenykedik egy olyan uniós munkacsoport, amely a technológiai változásoknak a média jövőjére gyakorolt hatását vizsgálja – tette hozzá. Szintén felhívta a figyelmet a firenzei székhelyű Európai Egyetemi Intézet kereteiben működő médiapluralizmus- és médiaszabadság-központ szakmai munkájának fontosságára.

Magyarországgal kapcsolatban – emlékeztetett a biztos – az az aggály merült fel, hogy a kormányzati beavatkozás árthat a véleménynyilvánítás szabadságának és a pluralizmusnak. Felhívta a konferencia résztvevőinek a figyelmét arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a médiatörvény egyes rendelkezéseit. Megerősítette: Brüsszel azt várja a magyar hatóságoktól, hogy “hatékonyan és gyorsan” reagáljanak azokra az aggályokra is, amelyeket a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emelt a médiatörvénnyel kapcsolatban.

Neelie Kroes aláhúzta, hogy bár Európa összességében “viszonylag jól áll” a médiaszabadság ügyével, a problémák nem új keletűek, és nem is korlátozódnak egy-két országra. Külön aggodalommal szólt az olyan esetekről, amikor az újságírókat fenyegetés éri, miként az legutóbb Görögországban történt.

– MTI –








hirdet�s