Szalonna: Közös főzéssel kovácsolnak közösséget

Szalonna - Eddig öt diplomás került ki a Szalonnai romák közül, akik saját példájukkal is utat mutatnak a gyerekeknek.

„Civilnek lenni jó, mert az ember a maga ura – civilnek lenni nem jó, mert állandóan pályázati pénzeket kell koldulnia, és most elképesztően beszűkültek a lehetőségek”, szűrődött ki a Szalonnai Sport és Közösségfejlesztő Egyesület egyik helyiségéből, ahol az egyesület motorja, Wágner-Lakatos Tamás az Eötvös Lóránt Tudomány Egyetem Interkulturális kommunikáció szakos hallgatóinak beszélt arról pénteken délután, milyen munkát is végez az egyesület Szalonnán.

Az egyesület tavaly májusban indította be tanodaprogramját, aminek az a célja, hogy a hátrányos helyzetű fiatalokat támogassa az általános iskola elvégzésében, hogy egy jobb középiskolában szerezhessenek szakmát, érettségit. Ez keltette fel az egyetemisták érdeklődését, azért jöttek, hogy erről többet tudjanak meg.

Célt is adnak a tanodában

„A programban hivatalosan negyven fő vesz részt, de senkit sem küldünk el azok közül, aki be akar jönni”, mondta Wágner-Lakatos Tamás immár munkatársunknak. Közben az egyetemisták elkeveredtek az egyre nagyobb számban érkező gyerekek és szüleik között, akik azonnal befogadták őket. Közben mi szorultunk ki a tanodának is otthont adó közösségi épület egyik helyiségéből, ahol már vágták a hagymát, hogy a hamarosan kezdődő családi napra idejében elkészüljön a gulyás. Odabenn amúgy sem volt már maradásunk, a gyerekek egyre jobban belemerültek a csocsóba. Az asztali fociban itt bajnokok teremnek, két kislány, akik az asztalt is csak nehezen érték fel, lapunk firkász-fotós kettősét is megalázták az egyik partiban.

A tanoda céljáról Kóréné Balogh Melinda beszélt az Észak-Magyarországnak. Egyike ő annak az öt romaszármazású érteliséginek, akik Szalonnáról indulva szerezték meg diplomájukat. Tanítószakos diplomája van, de itt nem csak tudását adja tovább a hátrányos helyzetű gyerekeknek, hanem személyében példát is mutat nekik. Kemény munka árán jutott idáig, s azokat a gyerekeket is kemény munkára buzdítja, akikkel foglalkozik. Tőle tudjuk: Szalonnán nincs napközi, a gyerekek így a tanodában írják meg házi feladataikat, itt készülnek fel a másnapi tanításra. Személyre szabott programok mentén foglalkoznak velük.

Vakaró, lecsó, gulyás

Közben az udvaron lassan feléledt a tűz a bográcsok alatt. Kiderült, a gulyásparti szervesen illeszkedik az egyesület másik programjához, a „Baba-ház” projekthez, aminek kimondottan a közösségépítés a célja. Főzés, falatozás közben összejönnek az emberek, régi viszályokat lehet elsimítani ilyenkor, haragosok békülnek ki.

A munkából mindenki kiveszi a részét: a rutinosabb háziasszonyok tanítják főzni a fiatalabbakat, akik még nem annyira járatosak a konyhában, közben a mindennapi élet egyéb gondjairól is szó esik, amiben szintén számíthatnak az itteniek segítségére. Főtt már lecsó, sült már vakaró a „baba-házban”, és most a „gulyásos” hozta egymáshoz közel az embereket.

ÉM-SZP