Közgazdász-vándorgyűlés – Varga Mihály: a növekedés biztos alapokat jelenthet a nehezebb időkben

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előadást tart az 53. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén a Miskolci Egyetemen 2015. szeptember 5-én.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előadást tart az 53. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén a Miskolci Egyetemen 2015. szeptember 5-én. - © MTI Fotó: Vajda János
Miskolc, 2015. szeptember 5., szombat (MTI) – A magyar gazdaság beindult növekedése lehetőséget teremt a nehezebb időkre való felkészülésre – mondta Varga Mihály az 53. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén, Miskolcon, szombaton.

A miniszter kijelentette, hogy a kormányzat “árgus szemekkel figyeli” a külföldi eseményeket, amelyek közül a kínai gazdasági növekedés lassulását és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelését emelte ki, mint kockázati tényezőket, de közben végrehajtja a tartós gazdasági növekedés fenntartásához szükséges gazdaságpolitikai intézkedéseket.

A nemzetgazdasági miniszter az aktuális gazdaságpolitikai helyzetképet felvázoló előadásában úgy fogalmazott, hogy a gazdaság a 3 százalék körüli növekedési pályán maradhat, “reményeink szerint ez magasabb is lesz”.

Az elmúlt években az államadósság kedvezőtlen tendenciáját sikerült megállítani, megtörni és megfordítani, 2011-től jelentősen csökkent az államadósság, már alatta van az uniós átlagnak, 76,9 százalék volt a GDP arányában az elmúlt év végén. Ezt ugyanakkor a devizaárfolyam alakulása befolyásolhatja – tette hozzá a szakminiszter.

Szólt arról, hogy Magyarország sebezhetőségének csökkentését szolgálja az államadósság szerkezetének tervezett változtatása. Mint mondta, az adósságfinanszírozásra fordítandó összegnek a GDP 4 százalékát kitevő arány alá csökkentésével együtt, a kormányzat célja hosszabb távon a devizaadósság arányának 10 százalék alá csökkentése, jelenleg ez valamivel 40 százalék alatti értéket mutat. Ezzel együtt szeretnék a lakossági források arányát 20 százalék fölé emelni, amihez új kínálatot kell teremtenie az Államadósság Kezelő Központnak.

Megjegyezte: a devizahitelek év eleji forintosításával az állami gazdálkodás terhei is jelentősen csökkentek: a lakossági hitelállomány devizaaránya 54 százalékról 3 százalékra csökkent.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország bizonyította: ösztönözhető a gazdasági növekedés úgy is, hogy nem növekszik az államadósság. Mint fogalmazott egy 80 százalékos adósságrátával rendelkező ország számára nem lehetséges út az anticiklikus gazdaságpolitika. Ennek megfelelően szerinte nemzetközi problémák esetén is folytatni kívánják a hiány csökkentésének politikáját, a ciklus végére a költségvetési hiányt 1,7-1,8 százalék közötti értékre szorítják le.

A miniszter szerint az országnak szüksége lenne arra, hogy a hitelminősítők javítsák az adósi besorolását, többek között azért is, mert ez csökkentheti az állampapírok hozamát, és ez szerinte indokolt is lenne.

Megjegyezte, hogy a költségvetési hiány éves alakulásának kisimítására intézkedésekre készülnek a második fél évben.

A tartós növekedést szolgáló intézkedések között említett több, az adózással kapcsolatos tervezett intézkedést, így az iparűzési adó rendszerének áttekintését. Az adózás területén kiemelte a szürke- és feketegazdaság – egy tanulmány szerint a GDP 22,1 százalékát is elérő mértéke – visszaszorításának szükségességét. E téren a kormány készül az online pénztárgépek rendszerének kiterjesztésére egyes szolgáltatásokra, az elektronikus útdíjrendszer keretében a kamionok súlyának megállításuk nélküli mérési lehetőségének bevezetésére, miként az elektronikus számlázási és fizetési rendszerek bővítésére. Az adóhatóság várható átalakítása is ezt fogja szolgálni – tette hozzá.

Ugyancsak a tartós növekedés fenntartását szolgáló feladatok közé sorolta a foglalkoztatás további bővítését, annak ellenére, hogy a Magyarországon elért 64 százalékos arány európai viszonylatban is jónak mondható. E területen a kismamák foglalkoztatási lehetőségeinek javítását és a szakképzés, az oktatás szerepének növelését emelte ki, ez utóbbit a közfoglalkoztatás terén is.
Ugyancsak külön szólt a beruházások növekedéséhez szükséges hitelbővítés szükségességéről, amit a kormányzat a bankadó csökkentésével kíván ösztönözni, amely szavai szerint két év alatt a felére csökken. Varga Mihály utalt arra, hogy a jegybankkal vitája volt a kormánynak e területen, mert az MNB szerint ezt “kényszerítő eszközökkel” lehet csak elérni a bankoknál, a miniszter szerint azonban a kormányzat reméli, hogy a bankok teljesítik e téren tett vállalásaikat, illetve további felajánlásokat várnak.

A miniszter kiemelte, hogy szükséges a gazdaság diverzifikációja. A járműgyártás jelentős mérete miatt ugyanis komoly problémát okozhatna a gépkocsik iránti kereslet csökkenése – jegyezte meg. Ezt a kormányzat olyan programokkal próbálja segíteni, mint például a Jedlik Ányos terv, de mint említette e tekintetben is érdemes például a német elképzelésekre figyelni.

Megjegyezte azt is, hogy a fenntarthatóság eléréséhez hozzájárulhat a bürokrácia csökkentése, amelyben további lépéseket terveznek, illetve a belső kereslet növelése, amit többek között az életpálya-modellek bevezetésével is segítenek.

– MTI –








hirdetés