Közgazdász-vándorgyűlés – Miniszterelnökségi államtitkár: ősszel zárulhat az előző uniós ciklus forráslehívása

Miskolc, 2015. szeptember 4., péntek (MTI) – Az ősz második felére befejeződhet a 2007. és 2013. közötti uniós fejlesztési időszak forrásainak lehívása – közölte a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az 53. Közgazdász-vándorgyűlésen pénteken Miskolcon.

Vitályos Eszter elmondta, a forráskeret 98 százalékát már kifizették a pályázóknak.

Az Európai Bizottság még 2013-ban 600-800 milliárd forintos forrásvesztésre figyelmeztette Magyarországot, az intézményrendszer átalakításával és a fejlesztéspolitikában bevezetett reformokkal azonban mára a bizottság sem látja teljesíthetetlennek az akár száz százalékos forráslehívást sem – hangsúlyozta az államtitkár.

Hozzátette, a Miniszterelnökség által működtetett Széchényi 2020 oldalon az uniós kifizetéseket mutató számláló a hét elején lépte át a 8 ezer milliárdos kifizetési határt.

Vitályos Eszter emlékeztetett, Magyarország a 2014 és 2020 közötti uniós ciklusban több mint 12 ezer milliárd forintos fejlesztési pénzből gazdálkodhat. Az új időszaknak Magyarország az egyik legnagyobb nyertese, mivel a második helyen áll az egy főre jutó uniós pénzek tekintetében: ez az összeg az előző hét évben 660 ezer forint volt, a következő ciklusban pedig 712 ezer forint támogatást jelent.

Az államtitkár az Európai Bizottsággal való tárgyalássorozat legnagyobb sikerének nevezte, hogy a pénzügyi forráskeret hatvan százalékát a gazdaság fejlesztésére lehet fordítani, ezt a magyar szándékot pedig a bizottsággal is sikerült elfogadtatni. Az uniós források felhasználásában elsősorban azokra az ágazatokra koncentrálnak, amelyek munkahelyeket teremtenek, valamint az ország ipari termelését és exportképességét növelik – közölte.

A vándorgyűlés EU-s források témájában rendezett szekcióülésén Tóth Tamás, a Miniszterelnökség Szabályozási Főosztályának vezetője közölte, a források felhasználását tíz operatív program keretében tervezi a kormányzat. A gazdaságfejlesztésre felhasználható források hatvan százaléka a gazdaság fejlesztésére irányul három programon belül: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) lesz elérhető, csaknem több mint 4200 milliárd forintos keretben áll rendelkezésre.

Elmondta, az előző pénzügyi ciklus forrásai lényegében kifutottak, de maradtak “lassabban” haladó program, amelyeket egy úgynevezett szakaszolási művelettel át lehet menteni a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakra. Tájékoztatása szerint körülbelül húsz projektet érinthet ez a szakaszolás, és fontosnak nevezte, hogy minél kevesebb forrás csússzon át az új ciklusra.

Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a TOP tervezésével kapcsolatban közölte, hogy a megyei jogú városokkal történő egyeztetési folyamat lezárása, valamint a fejlesztési keret megállapítása után az első pályázatokat várhatóan szeptember végén, október elején írják ki.

Az új közbeszerzési törvényről szólva Császár Dániel, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára előadásában elmondta, a jogalkotási folyamat megfelelő ütemben halad, a törvénytervezetről várhatóan szeptemberben vagy októberben szavazhat az Országgyűlés, a szabályozás pedig november 1-jén lép hatályba.

Császár Dániel az új törvényből az egyszerűsített nemzeti eljárásrendet, a verseny fokozását, az ajánlatok minőségalapú kiválasztását és a műszaki egyenértékűség elvének bevezetését említette. Kiemelte, az ajánlatkérői oldalról a szerződés biztosító mellékkötelezettségeknek, valamint a vállalkozások teljesítéseinek nem megfelelő alkalmazásának kiszűrésére – a közbeszerzési hatósághoz telepítve – egy műszaki szakemberekből és jogászokból álló “szupercsapat” alakul.

Ennek feladata a szerződések teljesítésének ellenőrzése lesz, ezen túl pedig szankciókat is kiszabhatnak – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Új szabályai lesznek többek között a szerződések módosításának és a jogorvoslatoknak, a bevezetendő egyszerűsített nemzeti eljárásrendben pedig keveredni fog a meghívásos és hirdetményes eljárás minden előnye. Az ajánlattévő köteles legalább három ajánlattevőt felkérni ajánlattételre, a saját és a közbeszerzési hatóság honlapján egy ismertetőt kell közzé tennie az általa elindítandó beruházásról – összegzett.

Ehhez bárki csatlakozhat, ha meg tudja ugrani az alkalmassági kritériumokat – hangsúlyozta Császár Dániel, megjegyezve, ilyen mértékű átláthatóság-növelési intézkedés nem volt még a közbeszerzések történetében.

– MTI –








hirdetés