Kövér László: Kossuth Lajos példája ma is irányt mutat

Akt.:
Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Kossuth Lajos születésének 215. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a pápai városháza dísztermében 2017. szeptember 21-én.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Kossuth Lajos születésének 215. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a pápai városháza dísztermében 2017. szeptember 21-én. - © MTI Fotó: Bodnár Boglárka
Pápa – Kossuth Lajos példája irányt tud mutatni a 21. század magyarjainak is – mondta az Országgyűlés elnöke csütörtökön Pápán.

Kövér László a Kossuth Lajos születésének 215., pápai díszpolgárrá választásának 130. és az ottani Kossuth utca elnevezésének 125. évfordulójára emlékező ünnepi rendezvényen mondott beszédet.

Az önrendelkező, független és szabad magyar állam megvalósítása és eszméjének érdemi megerősítése az, amiért mi magyarok nemcsak tiszteljük, hanem mélyen a szívünkbe is zártuk Kossuth Lajost – fogalmazott a politikus.

A részekre szakadt ország államszervezeti, területi, társadalmi és lelki egységének helyreállítása vezérelte a nemzete iránt felelős magyar politika legjobbjait Mohács után, ez adott erőt és célt Rákóczi szabadságharcának, ezt valósították meg rövid történelmi időre “vérrel és könnyel megszentelve” Kossuthék, ezért küzdöttek az 1956-os barikádokon szabadságharcosaink és 1990-ben ez adott erőt, hogy egy kedvező világpolitikai helyzetben demokratikus és békés úton újjáteremtsük a szabad és független magyar államot – sorolta a házelnök.

Kövér László kitért rá: jövőre lesz 170 éve annak, hogy Kossuth pénzügyminiszterként az önálló magyar pénzkibocsátással függetlenséget teremtett Magyarországnak és egyben a magyar szabadságharc pénzügyi fedezetét is megteremtette. Emellett idén van a 150 évfordulója a kiegyezésnek is – emlékeztetett, hozzátéve: “ha Deák húsvéti cikke a tézis és Kossuth Cassandra levele az antitézis, akkor nekünk, az utókor magyarjainak a feladatunk, hogy megteremtsük magunk számára a szükséges és helyes történelmi szintézist”.

Kövér László azt mondta: annak idején az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésének legfőbb oka a császári udvar, a birodalmi bürokrácia és a pénzügyi vezető réteg érzéketlensége és értetlensége volt, amellyel a feltörekvő nemzeti közösségek önrendelkezési vágyához és törekvéseihez viszonyult. Ehhez “hasonló érzéketlenséget és értetlenséget tapasztalunk az egyre inkább birodalmi központként viselkedő Brüsszelből” – jelentette ki.

A házelnök beszélt Kossuth 1862-ben kidolgozott tervéről a Dunai Konföderációról is, mely a Duna-tájon élő államok egyenrangú szövetségét javasolta, és sok vonatkozásban a nemzetállamok egyenrangú együttműködésén alapuló Európai Unió történelmi előképének is tekinthető. Hozzátette: “meggyőződésünk, hogy a független és egyenrangú nemzeti államok szükségszerű és szoros európai együttműködésének kossuthi gondolata a 21. században is az egyetlen járható út nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa és az Európai Unió számára is”.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára felidézte: 1848. június 16-án alakult meg a település első választott képviselő-testülete, mely előtt tisztelegve ma e napon tartják Pápa város napját.

Áldozó Tamás, Pápa fideszes polgármestere köszönetet mondott az Elsősorban Pápai Városbarát Egyletnek, mert az ő kezdeményezésükre rendeztek Kossuth-emlékévet számos programmal a városban.

A házelnök köszöntője után Kossuth és kora címmel kiállítás nyílt a városházán, majd koszorút helyeztek el a Kossuth-szobornál és leleplezték az emléktáblát, amelyet a hármas évforduló alkalmából állítottak.

– MTI –








hirdet�s