Kövér László: Hévíz a magyar polgárság története

Kövér László: Hévíz a magyar polgárság története
  Hévíz, 2012. május 1., kedd (MTI) – Hévíz története azt üzeni, hogy éljünk a lehetőségeinkkel, adottságinkkal, és ne hagyjuk, hogy az irigység, a széthúzás, az egyéni érdekek áradata elsodorja, maga alá temesse nagy ívű terveinket, közös céljainkat, reményeinket – jelentette ki Kövér László kedden Hévízen, a várossá nyilvánítás huszadik évfordulóján tartott ünnepségen.

Az ideiglenesen a köztársasági elnöki jogköröket gyakorló házelnök úgy fogalmazott: Hévíz a magyar polgárság története, “őrizzék meg, vigyázzanak rá, hogy a tó tiszta tükrében unokáink is megtekinthessék az arcukat”.
A hévíziek kezükbe vették sorsuk irányítását, “hiszen jól tudják, ma már minden magyar ember megtapasztalta, hogy nincs egyetlen külföldi EU-biztos, miniszterelnök, polgármester, aki a mi problémáinkat akarná megoldani” – fejtette ki.
Hozzátette: csak olyanok léteznek, akik a saját bajaikat akarják orvosolni, senkinek nem lesz fontos a hévíziek ügye, senkinek nem lesz fontos a magyar ügy, csak nekünk magunknak. “Ezért nem túlzás azt mondani, hogy jó, ha vannak barátaink, de alapvetően mégis csak saját magunkra számíthatunk”.
Kövér László felidézte, hogy a város története nem is húsz éve, hanem már vagy kétszáz esztendővel ezelőtt elkezdődött, amikor felfedezték, hogy “valójában milyen erő lakozik ebben az elvadult ingoványban”. S ahogy fejlődött az orvostudomány, úgy nőtt Hévíz nimbusza is, “igazi pezsgő, polgári légkör jött itt létre”, és Hévíz “nemcsak az egészség, a testi erő, de a művészet forrásává is vált.”
A háború után először a polgári miliő tűnt el a tó környékéről, “később maga a tó kezdett eltűnni (…), a több ezer éve buzgó forrás csaknem elapadt”, de a természet rendjét átalakítani szándékozók vereséget szenvedtek. A hévíziek új fejezetet nyitottak a város történetében, a település ma már idegenforgalmi nagyhatalom, Budapest után a legtöbb kereskedelmi szálláshelyet kínálja – részletezte az Országgyűlés elnöke.
“Hévíz és a hozzá hasonló városok akkor erősödhetnek meg igazán, ha fürdőiket legalább két forrás táplálja (…), a hőforrás mellett szükség van a pénzügyi forrásra” – fogalmazott. Elismerését fejezte ki a város vezetőségének, hogy nem csupán gondos gazdája a rábízott természeti kincsnek, “de képes még nehéz időkben is megtalálni a csapját a pénzügyi forrásoknak is”, a sármelléki repülőtér átvétele pedig hosszú távú lehetőségeket is kínál.
Magyarország termálforrásokban az ötödik leggazdagabb ország a világon. Miután egyre nő azoknak a száma, akik gyógyulni, pihenni szeretnének nálunk, “joggal bízunk abban, hogy 15-20 év múlva Magyarország éppen olyan híres lesz a fürdőiről, mint Svájc a bankjairól vagy Hollandia a tulipánokról” – jelezte.
Hévíz azt üzeni az egész országnak, hogy “érdemes tervezni, érdemes nagy célokat magunk elé kitűzni, érdemes a múlt rosszízű vitái helyett a jövő felé fordulni”. Érdemes továbblépni, mert megvan bennünk a kellő erő, akarat és tudás, hogy megvalósítsuk azokat” – mondta.
Alighanem már csak porfelhő lennénk a történelem országútján, ha eleink abban reménykedtek volna, hogy majd csak megmenti őket valaki, már régen elsodort volna bennünket a történelem, ha nem bíztunk volna önmagunkban – hangoztatta Kövér László.
Papp Gábor polgármester (Fidesz-KDNP) arról beszélt: ahhoz, hogy valóban várossá váljon a település, szükség volt a hévízi emberek szorgalmára, kitartására. Két évtized alatt rengeteg változás történt, életre hívták a Bibó gimnáziumot, templomokat építettek, fejlesztették a gyógytóra épülő szolgáltatásokat. Kitért arra is, hogy a repülőtér üzemeltetésével nagy feladatot vállalt a város, még nem volt példa arra, hogy egy önkormányzat vegye át azt, amit a vállalkozói szektor nem tudott működtetni. Meglátása szerint azonban mindenki részesül abból a haszonból, amelyet a repülőtér működtetése jelent.