Koszovó montenegrói és macedón elismerése növelte a feszültséget a térségben

Montenegróban már napok óta gépkocsis tiltakozó felvonulásokat tartanak a podgoricai kormány ellen, amiért az elismerte Koszovó függetlenségét, hétfő estére pedig nagygyűlést jelentettek be a montenegrói szerbek és az ellenéki pártok. A belgrádi brit nagykövet pedig figyelmeztette a szerb vezetést, hogy nem csatlakozhat az EU-hoz az az ország, amely viszályban áll szomszédaival, és kiutasítja azok nagyköveteit.

Mirko Cvetkovics szerb miniszterelnök nyilatkozatával már igyekezett enyhíteni a feszültségen, kijelentette, hogy mind Montenegróval, mind Macedóniával folytatják az együttműködést, és a Podgoricával és Szkopjéval szembeni ellenlépések csak a “diplomácia eszköztárából” valók, amit a polgárok nem éreznek meg.

A szerb közvélemény – amely érzelmileg nehezen dolgozza fel “a testvéri nemzet árulását” – a csalódottság és felháborodás első napjaiban radikálisabb intézkedéseket követelt, főleg a Szerbiában élő nem kis számú montenegrói állampolgár – jó részük egyetemista – ellen. Sőt, válaszként egy montenegrói intézkedésre, belépési illeték bevezetését is indokoltnak tartottak volna. A politikusok azonban óvakodtak a megtorlástól, mindazonáltal a belgrádi szemrehányások – főleg Montenegró kormányának címezve – folytatódnak.

Podgorica és Szkopje ugyanis részben áthúzta vagy elértéktelenítette Belgrád diplomáciai erőfeszítéseit, amelyek célja, hogy ismét tárgyalóasztalhoz kényszerítsék Pristinát, és amely tárgyalásokon – ha minden kötél szakad – még a területmegosztás kérdése is napirenden szerepelhetne.

Dragan Sutanovac szerb védelmi miniszter szerint Koszovó montenegrói és macedóniai elismerésének jelentős politikai következményei lesznek a térségben. Úgy gondolja, hogy a válság emiatt kiéleződhet, ám a szerb hadseregnek nem lesz már dolga- hangoztatta. A háborús cselekmények ideje már a múlté, ám a miniszter nem zárta ki a szórványos incidenseket. Ezek az incidensek azonban szerinte nem Szerbia területén következnek be.

Alekszandar Radics katonai elemző úgy véli, nem kell felnagyítani a kockázatokat a podgoricai és szkopjei lépés után. Szerinte a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha az albánok a két kicsi országban – Koszovó példáján felbátorodva – fegyverrel próbálnának érvényt szerezni érdekeiknek. Ám ebben az esetben, véli az elemző, nem kímélnék meg Dél-Szerbiát sem (ahol ugyancsak jelentős számú albán kisebbség él).

Nemzetközi elemzések szerint Macedónia és Montenegró a nagyszámú albán kisebbség miatt ismerte el Koszovót, de szerepe volt annak is, hogy az Egyesült Államok is erre ösztökélte a két balkáni országot. Washington mellett hasonló jelzés érkezett Brüsszelből is. A Nyugat ezzel a legkritikusabb tartott elismerésekkel vette ki az ENSZ-ben elért szerb diplomáciai siker élét.








hirdet�s