Szíria - Szakértő: nem valószínű, hogy a konfliktus gyorsan megoldódik

Budapest, 2012. április 16., hétfő (MTI) - Rostoványi Zsolt Közel-Kelet-szakértő szerint nem valószínű, hogy rövid távon megoldódna a szíriai konfliktus, és ezen feltehetően az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) által jóváhagyott megfigyelői misszió sem változtat.

A szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora az MTI-nek hétfőn azt mondta: kedvező fejlemény ugyan, hogy a BT szombaton "kivételesen" egyhangúlag jóváhagyta megfigyelők küldését Szíriába, a kormány és a felkelők egyaránt megsértik a néhány napja életbe lépett tűzszünetet, a harcok folytatódnak. Mint mondta, a szíriai felkelők között "nincs összhang", közülük több csoport addig nem akarja abbahagyni a harcokat, amíg a jelenlegi rezsim hatalmon van.

Megjegyezte: bár a Szíriai Nemzeti Tanács egyfajta ernyőszervezetként működik, nem gyakorol kontrollt az ellenzéki csoportok felett.

Kifejtette, a BT-ben ezúttal azért értett egyet a korábbi döntéseket megakadályozó Oroszország és Kína a megfigyelők küldésével, mert Szíriában nagy a civil áldozatok száma is, amit "nyilvánvalóan nem lehet szó nélkül hagyni". Másfelől azért is szavazták meg a határozatot, mert nem beavatkozásról döntött a BT, ugyanis a két ország azzal nem értett egyet korábban, hogy a líbiaihoz hasonló akciót hagyjon jóvá a nemzetközi szervezet - közölte. Hozzáfűzte: Oroszország és Kína mindkét felet, a kormányt és a felkelőket is hibáztatja a kialakult helyzetért.

A két országnak az is fontos szempont lehetetett, hogy korábban több bírálatot kaptak, amiért nem ítélték el Szíriát - jegyezte meg.

Rostoványi Zsolt szerint megoldást jelenthetne, ha Bassár el-Aszad elnök rendszere megdőlne, az államfő lemondana, erre azonban csekély az esély, mivel jelentős számú támogatója van az országban. Aszad támogatottságához az is hozzájárul, hogy az alavita kisebbség, amelyhez az államfő klánja is tartozik, attól tart, hogy a rezsim esetleges bukása után a szunnita többség bosszút állna rajtuk - fejtette ki.

Rendeződhetne a helyzet úgy is, hogy életbe lép a tűzszünet, a kormány és az ellenzék kiegyezik egymással, hiszen februárban népszavazással elfogadták az új alkotmányt, amelynek értelmében három hónapon belül több párt indulásával választást kell rendezni – emlékeztetett. Hozzátette: ennek a választásnak a megtartása és további reformok foganatosítása megoldást jelenthetne.

A jelenleg legvalószínűbb forgatókönyv azonban véleménye szerint az, hogy "mindenféle tűzszünet és békét ellenőrző csoportok jelenléte ellenére" a továbbiakban sem szűnnek meg a harcok az országban.

A szakértő nem tartja elképzelhetőnek, hogy a helyzet megoldásáért a nemzetközi közösség katonai beavatkozásra szánná el magát. Mint mondta, ezzel nemcsak Oroszország és Kína nem értene egyet, hanem az Egyesült Államok sem, mivel az elnökválasztás előtt Washington nem kockáztatna meg ilyen akciót. Az elmúlt években az afganisztáni, az iraki és a líbiai beavatkozás is "inkább kudarcnak minősíthető" - mondta Rostoványi Zsolt.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) hétfőn azt közölte, hogy több mint 11 ezer halottat követelt a szíriai erőszak a kormány elleni felkelés tavaly márciusi kezdete óta, és 55-en a mostani tűzszünet csütörtök reggeli életbe lépése óta haltak meg.

Vasárnap este érkezett meg az arab országba az ENSZ-megfigyelők első, hattagú csoportja. A többiek várhatóan a következő napokban érkeznek. A BT szombati határozata szerint az első lépcsőben mintegy harminc fegyvertelen kéksapkást vezényelnek Szíriába, hogy ellenőrizzék a Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, a világszervezet és az Arab Liga megbízottja által kidolgozott fegyvernyugvási egyezményben foglaltak teljesítését.

- MTI -