Kossuth Zsuzsanna négy évvel előzte meg kortársát

Akt.:
Csöbör Katalin országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet
Csöbör Katalin országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet - © Fotó: Bujdos Tibor
Miskolc – Az első főápolónőre emlékeztek csütörtökön a MISEK-ben.

Az ápolónők nemzetközi napját május 12-én ünneplik, de 2014-ben február 19-ét a magyar ápolók napjának nyilvánította az Országgyűlés. Ezen a napon született ugyanis Kossuth Zsuzsanna, aki a szabadságharc idején a tábori kórházak főápolónője volt. Az idén pedig egy jeles évforduló is kapcsolódik a nevéhez, nevezetesen születésének 200. évfordulóját ünneplik az egészségügyi dolgozók. Ebből az alkalomból tartottak Kossuth Zsuzsanna-emléknapot csütörtökön a Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórházban (MISEK).

Emlékeznek

– A mai napon a hazai ápolási szakma nagy elődje előtt tisztelgünk – kezdte köszöntőjét Árvay Hilda, az intézmény ápolási igazgatója. – A magyar ápolástörténet nem teheti meg, hogy Kossuth Zsuzsanna neve feledésbe merüljön, éppen ezért kezdeményezték, hogy legyen egy nap, amikor az ő munkásságára emlékeznek. Ez a nap rólunk is szól, azokról, akik az élet kezdetén és az utolsó órákban is ott vagyunk az emberek mellett. Munkánk összetett tudást, szakértelmet, empátiát, emberséget igényel, ebben is példaértékű számunkra Kossuth Zsuzsanna.

Árvay Hilda elmondta azt is, a nemzetközi ápolónapon Florence Nightingale brit ápolónőre emlékeznek, aki a krími háborúban önkéntes ápolónőket toborzott, mentette, ápolta a sebesülteket, majd később ápolónőképző iskolát alapított. De tudni kell, hogy Kossuth Zsuzsanna négy évvel előzte meg Florence Nightingale tevékenységét – tette hozzá az ápolási igazgató.

– Nem választhattak volna méltóbb példaképet az ápolók – ezt már Csöbör Katalin országgyűlési képviselő mondta ünnepi beszédében.

Önként

– Kossuth Zsuzsanna önként találta meg feladatát a szabadságharcban, tenni akart az élet-halál harcot vívó hazáért. Erejét megfeszítve szervezett és ápolt, majd kiűzték az országból, Brüsszelbe, később Amerikába került. Az ország­gyűlési képviselő Kossuth Zsuzsanna hazafiságát is méltatta, és felolvasott egy korabeli levelet, amelyet az első főápolónő írt száműzetése alatt. Majd Csöbör Katalin azzal zárta beszédét, hogy gratulált a jelenlévőknek ahhoz, hogy az ápolást mint hivatást választották.

Fotók: Bujdos Tibor Fotók: Bujdos Tibor ©

– Kossuth Zsuzsanna kinevezése után egy héttel önkéntességet hirdetett a nők számára, majd rövid idő alatt létrehozott 72 kórházat, ahol honvédeket ápoltak – ezt már dr. Tiba Sándor, a MISEK főigazgatója ismertette beszédében. Hangsúlyozva, hogy manapság is mekkora szükség van az önkéntességre.

Majd arról is beszélt, hogy az első főápolónő azokat a sérülteket, betegeket, akik egy faluból valók voltak, egy kórterembe helyezte, hogy szenvedéseiket így is enyhítse. „Képzeljék el, ha manapság egy kórterembe tennénk azokat, akik egy faluból vagy kultúrából származnak, hány szervezet támadna minket, pedig a józan ész is azt diktálja, hogy nem lenne a betegek hátrányára” – fogalmazott a főigazgató.

Kossuth Zsuzsanna más újítását is kiemelte, köztük azt, hogy megteremtette azt, amit ma otthonápolásnak nevezünk. A főápolónő ugyanis azokat a betegeket, akiket nem tudtak egészségügyi intézményekben ellátni, szegény családokra bízta, akik az ápolásért pénzt kaptak.

Ápoló–beteg találkozás

„Az egészségügyet az orvos–beteg találkozással jellemzik, de ápoló–beteg találkozásról keveset hallani. De kiszámoltam, évente 34 ezer fekvőbetegünk van, így csak nálunk kétmillió ezen találkozások száma egy évben. A betegek az ápolóknak mondják el bajaikat, ők segítenek nekik, meghallgatják a panaszokat. Büszke vagyok rá, hogy nálunk egyetlen bírósági eljárás sem indult ápolók ellen” – jelentette ki dr. Tiba Sándor.

Az ünnepi beszédek után Kékedi Krisztina osztályos főnővér tartott előadást Példaképünk a magyar egészségügy büszkesége, Kossuth Zsuzsanna címmel.

Ezt követően Kossuth Zsuzsanna szellemében a magyar ápolókért címmel Szegedi Judit, a Magyar Ápolási Egyesület Szakoktató Szekció és a Szakképzési Bizottság elnöke előadását hallgathatták meg a jelenlévők. A jubileumi megemlékezésen a Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakgimnázium diákjai adtak műsort.

– N. Szántó Rita –








hirdet�s