Kordon helyett erős korlátozás

Kordon helyett erős korlátozás
Budapest – Mi lehet a Kossuth téri demonstráció sorsa? Elemzőink szerint súlytalanná vált a tüntetéssorozat.

Újra tüntetnek a Kossuth téren a kormány ellen: a Magyar Nemzeti Bizottság április 30-ig minden este öttől kilencig demonstrál. Lapzártánkig, kedd koraeste a téren párszáz fős tömeg verődött össze, mely a szokásos jelmondatokat skandálta. (….)


Nyilatkozniuk kell a kordonbontó fideszeseknek
A kordonbontó fideszes parlamenti képviselőknek egyesével, írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy lemondanak-e mentelmi jogukról.

A Legfőbb Ügyészség már postázta a leveleket. A fideszes képviselők lemondanak mentelmi jogukról.

A Legfőbb Ügyészségnek ki kell derítenie, hogy a február 2-ai Kossuth téri kordonbontásban résztvevő fideszes képviselők valóban lemondanak-e mentelmi jogukról, ezért minden érintettet írásbeli nyilatkozattételre szólították fel. Aki lemond a mentelmi jogáról, az ellen a Fővárosi Bíróság, mint szabálysértési eljáró hatóság, döntést hozhat.

A kérdés, hogy mi lehet az erős korlátok közé szorított, résztvevőit tekintve közel sem egységes demonstráció sorsa. Mennyien állhatnak mögöttük, nem üresedtek-e ki időközben az eredeti célok? Van-e még politikai súlya, szerepe mindennek?

A szervezők vezetője szerint a kormány illegitim, ezért továbbra is céljuk, hogy az ellene tüntetőkkel összefogva lemondassák. Gonda László becslése szerint pár százan, esetleg pár ezren csatlakoznak a mozgalomhoz, de szerinte “nem a szám a fontos, hiszen az országot is a kis létszámú MSZP irányítja”. Hozzátette azt is, hogy komoly értelmiségi bázis áll mögöttük, és nem tartotta kizártnak, hogy később pártot alakítanak majd.

“Csak egy üzenet”


“Az úgynevezett Kossuth tériek tavaly ősszel egy különösen feszült politikai időszakban kezdték meg demonstrációjukat, vagyis létük egy rendkívülinek nevezett periódushoz kötődik, de ez már véget ért” – mondja Szomszéd Orsolya, aki szerint bár a légkör most is feszült, március 15-én is voltak zavargások, a hangulat azonban mérsékeltebb, mint ősszel volt, ami meghatározza az új demonstráció intenzitását is.

“A tiltakozás súlyát az is befolyásolja, hogy a Kossuth tériek tavaly sem voltak egységesek, mára vélhetően többen lemorzsolódtak, így csak egy elkötelezett, de szűk csoport folytatja az akciót”. A Vision Consulting politológusa szerint a keretek is megváltoztak, korábban éppen a téren uralkodó kaotikus állapotok, a sátortábor-hangulat miatt volt látványos, és figyelemfelkeltő a demonstráció, most szabályozottabb lesz a tüntetés. “Jelenlétükkel mégis azt üzenik, nem szűnt meg a tiltakozás kiváltó oka, a szerintük illegitim kormány még mindig a helyén van.”

Másik elemzőnk szerint a kezdettől fogva egymással is rivalizáló Kossuth téri demonstráló csoportok mögött 2006 őszén sem állt jelentős társadalmi támogatottság. “Politikai jelentőségüket nem a céljaik, vagy az akkor sem létezett tömegtámogatottságuk adta, hanem a politikai környezet, amelyben megnyilvánulásaik a nyilvánosságban összekapcsolódtak a kormány stabilitásának megrendülésével, az utcai zavargások képeivel, és más, valóban jelentős támogatottságnak örvendő kormányellenes demonstrációkkal, így példásul a Fidesz akkori Kossuth téri tüntetéseivel” – mondja Juhász Attila. Szerinte most annyiban más a helyzet, hogy a Kossuth tériekből kinőtt szervezetek március 15-re végképp több különböző kisebb csoportosulásra estek szét. “Mindezek következtében az önálló politikai erőként való megjelenés lehetőségét a Kossuth tériek nem tudták megteremteni március 15-én. A lanyhuló médiafigyelem és az aktív tüntetők számának csökkenése miatt ez a következő időszakban sem várható” – véli a a Political Capital vezető elemzője.

Rendet ígértek

A rendőrséggel kötött megállapodásban a Magyar Nemzeti Bizottság garanciát vállalt arra, hogy megőrzik a tér tisztaságát, nem lépnek füves területre, nem engedik az italozást és nem állítanak fel sátrakat sem. A rendőrség hétfőn bontotta el a kettős kordont a Kossuth téren, így az Országház előtti parkoló és a Rákóczi-, illetve a Kossuth-szobor előtti füves terület 146 nap után újra szabaddá vált.

Átalakul a tér

Április 2-ával átadja a Kossuth tér használati jogát a főváros az Országgyűlésnek, és körülbelül egy év múlva készül el az új közpark a Parlament körül – jelentette be Szili Katalin házelnök, Demszky Gábor főpolgármester, Szilvásy György kancelláriaminiszter és Rogán Antal, az V. kerület polgármestere közös sajtótájékoztatóján.

 A költségeket, több mint egymilliárd forintot a költségvetés állja, de ehhez az V. kerületi önkormányzat is hozzájárul, ha szükséges. Szilvásy György hangsúlyozta, a tervek nem változtatnak a tér besorolásán, továbbra is lehet demonstrációkat tartani. Rogán Antal úgy fogalmazott, a Kossuth tér az ország főtere, ezért kell, hogy mindenkié legyen. A legfőbb cél a zöldterület növelése – tette hozzá a fideszes polgármester.

Demszky Gábor főpolgármester reményét fejezte ki, hogy az új, európai szintű közpark létrejötte a használat módját is befolyásolja majd. Hozzátette: le kell szűkíteni a Parlament körüli biztonsági zónát, hogy minél nagyobb legyen a park területe. A mélygarázs építése egy külön projekt lesz.

SzP








hirdet�s